Forrás a térképen
Darázs-kút
(Közép-Mecsek)
ELHELYEZKEDÉS:
Évtizedek óta közismert és foglalt forrás a Zsidó-völgybe délkeletről becsatlakozó mellékvölgy kezdetében, a zöld sáv jelzésű turistaút közelében (zöld kör jelöli a hozzá vezető ösvényt).
JELLEMZÉS:
A kötéssel összerakott, faragott kövekből emelt, támfalra emlékeztető felépítményből a kiálló vascsövön át történik a gyér kifolyás, amelynek hozamai nem jelentősek.
A vízhozam 1-3 liter/perc értékű.
A forrás a karsztos területben pikkelyként megtalálható felső triász homokkőben összegyűlt rés- és hasadékvíz megjelenési helye (a terület geológiáját külön ábrán mutatjuk).
ELNEVEZÉS:
- 1.) A forrás környékén valamikor cigánytelep volt (lsd. Kiss József írása) és mivel a cigányokat csípték a darazsak ezért Ők nevezték el Darázs-forrásnak.
- 2.) Más nézet szerint a környéken lakó cigányok a nemzetközi hírnévre szert tett pécsi Darázs Miska (1846-1893) cigányprímásról nevezték el a forrást.
Darázs Miska bejárta Európát, Hamburgon át Koppenhágáig, majd hazatérve egy Koppenhágai nőt vett feleségül.
Leghíresebb műve a "Klárika csárdás" aminek zenéjét szerezte, szövegét Zoltán Vilmos írta.
Akit érdekel itt megtalálja zenét és a szöveget is:
https://www.youtube.com/watch?v=bOE8RIH81uA
FOGLALÁS/Megjegyzések:
A kifolyócső feletti 1941-es évszámot említő tábla a foglalás időpontját "jelentheti".
A Mecsek Egyesület korabeli évkönyve szerint:
A „Kiss József Asztal” – a Mecsek Egyesület asztaltársasága – építette 1941-ben Kiss József emlékére 460 pengő költséggel, szó szeint:
"A Kiss József Asztal.....művészi fogalalattal látta el a pécsi Mecsek szép hangulatos pontján a sűrű erdőben a Darázs forrást. A forrás tábláját Vogl Jenő készítette, az építkezés vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmester irányításával zajlott.
Ennek azonban ellentmondanak a levéltárban talált vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmester által jegyzett erdészeti elszámolások!
Ugyanis 1939. április 11-én (kedden), kelt Rábay Gyula által készített irat szerint, Magyar Imre nevű napszámos, 4 óra alatt tisztította meg a "Darázs-forrást".
Ezért 1 pengőt kapott, 25 filléres órabérrel számolva.
Valmint 1939. július 31-én padokat és asztalokat helyeztek ki a forráshoz, hasonlóan a Melegmányi-forráshoz is.
ÉSZREVÉTEL:
Felmerül a kérdés: egy ki nem épített forráshoz miért készítenének padokat, asztalokat, és miért tisztíttatnák 4 órán keresztül?
- Szerintünk mivel Kiss József 1939-ben meghalt, ezért egy a mainál egyszerűbb felépítményt készítettek (rekonstrukción mutatjuk), és ezt 1941-ben -korabeli fotón látható módon- bővítették. Ekkor nyerhette el a maihoz hasonló alakját.
- Mostanában került hozzánk egy 1933-as évi erdészeti térkép, amin már Darázs-kútként szerepel.
- A Pécsi Napló szerint a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) már 1932-ben túrát vezetett a forráshoz.
FELÚJÍTÁS:
- 1999-ben egy részleges majd,
- 2003 októberében alapos felújítás történt, mely során a homlokfal teljes újjáépítése elkészült, illetve a forrás mögötti üllepítő medence feltárásra került. A benne évek alatt felhalmozódott (6 vödör) iszapot kikotorták majd az eredeti beton lappal letakarták és lezárták.
Készült egy alsó kifolyó is ami a felszínre érkező, és egy kis csorgóban összegyűlő vizet, a járólap alatt vezeti el a forrástól.
ÉRDEKESSÉG:
- A forrást már az 1918-as Mecseki Útmutató (Kiss József) is említi: "A gerincen cigánytanya, lenn a völgyben a Darázskút."
- A Mecsek részletes kalauzában, is említik a forrást, Darázsforrásként: „..kedves pihenőhely asztalokkal, padokkal a forrás körül”.
- A Mecsek Egyesület évkönyvéből tudjuk, hogy a foglalást követő évben (1942), 18 fő elment a "Darázsforráshoz" és elhelyezték a bádog dobozba rejtett forrás foglálási iratát.
//////Mivel Kiss József emlékére készült a forrás feltételezzük, hogy a dr. Kenessey Aladár által 1941. Március 19-én kelt, és neki címzett verset is tartalmazza ez a doboz, valamint az "aere perennius" (ércnél maradandóbb) Horatius verset is, amire utalás van a Mecsek Egyesület 1941-es évkönyvében.//////
Ezt az iratot a forrás felújításakor megtalálták, de kibontás nélkül beépítették a forrás falazatába, tiszteletben tartva az elődök munkáját.
- A TTE (Természetbarátok Turista Egyesületének) pécsi csoportja 1922-ben (1922. október 19-én) elhatározták, hogy egy menedékházat szeretnének építeni a Darázs-forrástól északra levő ún. "Peknyáki hát"-ra. Sajnos sosem valósult meg.
A kérvény és tervrajz is előkerült a levéltárból, az eredeti rajzról készült rekonstrukciót mutatjuk.
- Majd 1938-ban szintén akartak egy menedékházat, ez sem valósult meg.
- Nem adták fel, később a II. világháborút követően kérvényt adtak be a polgármesternek, hogy "néhány hold földet kapjanak" gyermeküdülő építésére a Darázs-forrásnál, sajnos álom maradt...
- 1959-es leírásban: "Meredek ösvényen lemegyünk a Darázs-forráshoz. Első gondolatunk, hogy ez kedvenc tanyája lehet a kirándulóknak. Padok, asztalok, tűzhelyek (persze kőből rakva) fogadnak. Mindig hűvös, árnyékos ez a völgyzúg és a víze jóízű."
