ELHELYEZKEDÉS:
A Papnövelde és a Hunyadi út sarkán, Pécs legrégibb épülete mellett.
JELLEMZÉS:
Már 1324-ben közkút állt ezen a helyen hiszen oklevél említi. Érdekes, hogy a mellette levő legrégebbi épületről is 1324-ből vannak írásos adatok, mondhatni "egyszerre" épültek :-).
A jelenlegi díszkút kőmedencéjét ifj. Nendtvich Andor tervezte, az álló fiúalak pedig Lux Elek alkotása, 1943-ben állították fel. Részletes története lejjebb olvasható!
A kútkáva szélén, derekán kis kendőt viselő ifjú Keresztelő Szent János. A szentet nemigen lehet felismerni, mert az idők során eltűnt fejéről a glória, kezeiből pedig a hosszú kettős kereszt.
Felirata János evangéliumával hirdeti: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.”
Levéltári kutatások eredményeként kiderült, hogy
- 1935 nyarán a mai Aranyos-kút tér (Káptalan és Hunyadi út sarka) még nem így nézett ki hanem a káptalan tulajdonában volt, és kerítéssel volt bekerítve a terület. A kerítésen kívül volt egy kút, amit elbontottak a tér kialakítása során. /Az 1867-es térképen látható az eredeti állapot és, hogy a kút a falon kívül van építve./
Előbb a teret alakították ki 1935-ben, egy korabeli alaprajz rekonstrukcióját mutatjuk.
Az Aranyos-kút története szorosan összekapcsolódik a Szent Frenc-kút történetével, íme a Magyaros-Kalandos történet:
-- I.) 1939. szeptember végén Pécs városa elhatározta, hogy egy Szent Frencet ábrázoló díszkutat állít fel az Aranyos-kút téren, ahol manapság az Aranyos-kút áll.
ifj. Nendthvich Andor építészmérnököt, és Bársony György szobrászművészt bízták meg, hogy készítsék el a szobrot 8000 pengő értékben (A kút talapzatát Vogl Jenő kőfaragó készítette).
A tér három ok miatt is kedvezett a kút felállításának,
- egyrészt mivel egyházi intézmények határolják,
- másrészt a téren -a föld alatt- megy át a Petrezselyem-forrás túlfolyó vizének vezetéke, így a kút vízellátása egyszerűen megoldható,
- harmadrészt itt már az 1340-es években is kút állt.
-- II.) A szobor végleges elkészültének időpontját 1940. március 31-ben határozták meg.
A szobor öntési munkálataival Krausz Ferenc -Budapesti- műércöntőt bízták meg, aki a szobor elkészítéséhez 500 kg bronzot és 100 kg vörösrezet használt fel (nem csak a szoborban volt sok a nehézség).
-- III.) A szobor elkészülte közel 3 évet csúszott, ennek több oka is volt:
1.) Nendthvich Andor nem tudta a szobrot az előírt költségvetésen (8000 pengőn) belül elkészíteni és a többlet költséget a város -eleinte- vonakodott megtéríteni.
2.) Háborús időkben a Budapesten elkészült szobrot nehézkes volt Pécsre szállítani.
3.) A szobor és a kút együtt nagy méretű lett, és az Aranyos-kút téren abban az időben egy terebélyes vadgesztenye fa állt, ami "uralta" a teret, és így a szoborral együtt zsúfolt lett volna. Így azt több helyre is át akarták helyezni, végül a Szent István térre került.
Így az eredeti helyre -a térre- nem maradt se kút se szobor!
1941. január 4-február 3. között Pécsett rendezték a "Művészeti Heteket" ahol a város megvásárolta a kiállított Lux Elek féle Keresztelő Szent János szobrot -ami jóval kisebb volt mint a Szent Ferenc- és ezt akarták felállítani a térre.
Ez sem ment egyszerűen, mivel több helyszínt is kijelöltek (rajzokon mutatjuk), végül az Aranyos-kút térre került.
További részletektől megkíméljük az olvasót, ennyi bőven sok!
Szent Ferenc-kút:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5460680789
ÉRDEKESSÉG:
- Aranyos-kút a vizét elsősorban -Vöröskő/Petrezselymes-kúton keresztül- a Kaposvári-forrásból kapta, lsd fotó.
- Lux Elekről: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lux_Elek