ELHELYEZJEDÉS:
Bálicsi ú 29. számú telek északi sávjában, a Donátus-köz felöli kerítés mentén találjuk a terepszint alatti forrásházat.
JELLEMZÉS:
Néhány lépcsős előerét sátortető fedi, szabad oldalait rácsok kerítik, melyek fölé diófa ágai borulnak.
A kőfalakkal, padokkal szegélyezett előtérből boltíves vasajtó nyílik.
Merítős forrás foglalása hengeres kőből szárazon rakott, boltozata téglából készült, a túlfolyó víz csövön távozik.
ELNEVEZÉS:
A Bálicsban és környékén eredő források azonosítására általában a telektulajdonosok neveit használták.
Ez az egyik legfelső eredésű forrás itt, ezért lett Bálicsi-forrás.
- Bálicsban több forrás is volt/van ezek közül 3 jelentős vízhozamokkal bírt.
1.) Bálics-1-forrás (OSM térképen)
2.) Kelemen-forrás (OSM térképen):
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-7179319467
3.) Rodostó-forrás (helye az OSM térképen):
GEOLÓGIA:
Alsó kamplili gipszes palás agyagos összletből lép ki.
ÉRDEKESSÉG:
- Levéltári kutatás során kiderült, hogy vize az 1893-as évben újonnan épült Csapatkorház (valamikori, PTE Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika) vízellátásában játszott szerepet.
Az epület manapság (2019) elhagyottan áll:
https://turistautak.openstreetmap.hu/?zoom=18&lat=46.07937&lon=18.21717&layers=B00TFT
BÁLICS név eredet:
A Bálics helynevünk személy névi eredetű, két elképzelés is van erre nézve:
- 1.) Nevét állitólag "Palics" hegybeli lakostól nyerte, ki ezen a tájon legelőször szőlőt ültetett.
- 2.) Klemm Antal szerint, "a völgy bizonyára egy Balics nevű olasz származású emberről kapta nevét, aki ott lakott".
(A Bálics családnév azonban nem olasz, hanem inkább horvát (bosnyák) eredetűnek látszik.)
- Bálicstető: a városrész felső, és magasabban fekvő része a mecseki Parkerdő közeIében.
Pesty Frigyes szerint (1965-ben): Részint meredek, részint mérsékelt fekvésű [=meredekségű] szőlőhegy.
KÖSZÖNET:
Köszönetet mondunk a Világ Világossága Alapítványnak amiért megengedték, hogy bejussunk a forráshoz és fotókat készíthessünk.