Mecseki források jegyzéke | Aligvár-forrás


Forrás keresése

Letöltés:
Mecseki források gpx

Ágnes-forrás_1_2_3 Ágoston téri-kút Alexandra&András csobogó Aligvár-forrás Almás-forrás Amália-forrás Andor-forrás Andorlaki-forrás Anyák-kútja Apacs indián-forrás Apacsok-kútja Aranyág-forrás Aranyeső-forrás Aranyos-kút Árnyas-forrás Árpádtetői-forrás Avar-kút Bába-kút Baglyas-forrás Bagoly-forrás Bajmi-kút Balatonyi-kút Balincai-kút Bányász-forrás Bányász-forrás-87 Barátság-forrás Barbakánkerti-kút Barlangkutatók-forrása Béke-forrás Béke-forrás kifolyó Berényi-kút Betyár-forrás Bikfa-forrás Bodzás-forrás (Noémi-kút) Bögrés-kút Bokor-forrás Boszorkány-forrás Botos-kút Büdös-kút (Közép-Mecsek) Büdös-kút (Pécsvárad felett) Büdös-kút (Szamár-hegyi) Büdös-víz Bugyogó-forrás Bükkös-forrás Cigány-forrás (Almamellék) Cigány-forrás (Sás-völgy) Cigány-forrás (Zobák-puszta) Cigány-kút Cigány-kút (Jakab-hegy) Cigány-kút (Kis-mélyvölgy) Cikai-forrás Cirkó-forrás Ciszterci-kút Csapa-forrás Csendes-kút Csengő-forrás Csepegő-forrás Cserfa-forrás Cserkész-(Eta)forrás Cserkúti-forrás Csiger-kút Csipkés-forrás Csobogó-forrás Csokonay-kút Csonka Ferenc-forrás Csöpögö-forrás Csorda-kút (Orfű) Csordakút (Zengő) Csurgó Csúszós-forrás (kalte brunnen) Dagonya-forrás Dagonyázó-forrás Dágvány-forrás Daragói-nagy-forrás Darázs-kút Delelő-kút Dérvölgyi-forrás Derzsó-forrás Diós-kút Disznós-kút Dolai-forrás Dombay-forrás Éger-forrás Egészség-forrás Éltető-forrás Erdész-forrás Etelka-forrás Évi-Jenci-forrás Fajankó-forrás Farkas-forrás (Bika-domb) Farkas-forrás (Éger-völgy) Fecske-forrás Fehér-kút Feketekő-forrás Fenyves-forrás Feri-forrás Fiatal-forrás Flórián-kút Fodorgyöpi-kút Forrásmező (Sikonda) Fő utcai-kút Fúros-kút Gáj-kút Gégen-kút Gémeskút Gerda-forrás Gergely Éva-forrás Gizella-forrás Gödör-forrás Gubacsos-forrás Gyertyános-forrás (Józsefháza) Gyertyános-forrás (Szamár-hegy) Gyöngy-kút Gyükés-forrás Gyula-forrás Halász-forrás Hal téri-kút Hármasbükk-forrás Hármas-forrás Három-kút Hárs_3-forrás Hársas-forrás Hetyey-forrás Hetyey-forrás kútja Hidasi-forrás Hidegkúti-forrás Hidegkút (Kis-rét) Hidegkút (Kővágótöttös) Horgász-forrás Hosszú-forrás Húsvét-forrás Ignác-forrás (Petőfi-forrás) Iharos-kút Iker-forrás Ila-kútja Ildikó-forrás Inczédy-forrás Irgalmas-kút Isten-kút Isten-kút (Gyűrűfű) István-forrás Itató-forrás Íves-forrás Jágerok-kútja Jámborka-forrás Jancsi-forrás János-Ági-forrás Jószerencsét-forrás József-forrás Józsi-forrás Kalán Miska-kútja Kálmán-forrás Kancsal-forrás Kantavári-forrás Kánya-forrás Káptalan-forrás Káptalan-kút Kapu-forrás Karácsony-forrás Kaszánya-forrás Kata-forrás Kedves-forrás Kerekes-forrás Kézfogó-forrás Kézfogó-forrás-1 Kézfogó-forrás-2 Kígyós-kút Kincses-forrás Kincskereső-forrás Királygát-forrás Kis-Almás-forrás Kis-bagoly-forrás Kis-Éger-forrás Kis-Gizella-forrás Kiskút-forrás Kis Marcit-forrás Kismélyvölgyi-forrás Kis Mihály remete-forrás Kisnádasdi-forrás Kis-Paplika-forrás Kiss Lajos-forrás Kőfejtő-kút Kő-kút Kőlapos-forrás Kolostor-kút Koponya-kút I. Koponya-kút II. Korsoma-forrás Körtvélyesi-forrás Kósa-völgyi-forrás Kőszegi-forrás Köves-forrás Krémertanyai-forrás Kumilla-forrás (Basa-kút) Kútfő-forrás Kútvölgyi-kút Laci-forrás Lajos-forrás Lajos-forrás (Bakonya) László-forrás Laura-forrás Lencse-kút Lendület-forrás Lenke-forrás Lépol Ferenc-forrás Liki-forrás Lili-forrás Lili-forrás (Kantavár) Lobogós-kút Lófej-forrás Lóri-forrás Lucica-kút Máré-forrás Margit-forrás Mária-kút Mariska-forrás Mátyás király-kútja Mecsek-forrás Melegmányi-forrás Mézes-kút Mihály remete-forrás Miska-forrás Mohosi-kis-kút Mókus-forrás Mosó-kút Mosókút-forrás Nagydeindoli-forrás Nagy-forrás Nagyszőlő-kút Négybarát-forrás Nyáras-forrás Nyomákói-kút Nyugati-csurgó Oldal-forrás Órás-forrás Őzike-forrás Pajtás-kút Pálos-kút Panni-forrás Panoráma-forrás Partoldal-forrás Pásztor-forrás Pásztor-kút Pata-forrás Pataki-forrás Pécsvárad-forrás Petőcz-forrás Petrezselyem-kút Petrezselymes-kút Pipás-forrás Pius-Forrás Pocsolya-forrás Pohár-forrás Pringli-forrás Pumpás-kút Püspök-kút Pusztabányai-kút Rábay-forrás Ravasz-kút Régi-kút Rigó-forrás Rigó-kút Róka-forrás Rózsa-forrás RPTC-forrás Sándor-forrás Sándor-forrás (Óbánya) Sárkány-forrás Sárkány-kút Sipsa-forrás Somosi-kút Sugói-forrás Sülevölgyi-forrás Süle-völgyi-forráskút Szalonkás-forrás Szamár-kút Szami-forrás Száraz-gödör-forrás Szarvas-kút Széchenyi-forrás Szederindás-kút Szent Bertalan-forrás Szent Ferenc-kút Szent Imre-forrás Szent István téri-kút Szent János-forrás Szent János-kút Szent-kút Szent-kút (Mozsgó) Szentlélek-kút Szent Mihály-forrás (Csertető) Szeráf-kút Sziklás-forrás Szőke-forrás Szörnye-forrás Szörnye-forrás-2 Szuadó-forrás Szúnyog-forrás Szunyola-forrás Szürke-forrás Tahumsec-forrás Takanyó-forrás T. András-forrás T. Bettina-forrás Tetaráta-forrás Tető-forrás Textiles-forrás Tibi-Gábor-kút Tilos-kút Tixi-forrás T. Kristóf-forrás Tőkés-kút Tölgyes-forrás Topi-kút Toplica-forrás Török-csorgókút Török-kút T. Petra-forrás Tündér-forrás Turista-forrás Üreges-forrás Vacak-forrás Vaditató-forrás Vadvirág-forrás Vagabund-forrás Vágotpusztai-kút Vályus-kút Vár-kút Vásáros-forrás Vasas-forrás Vecseri-forras Viadukt-forrás Vízfő-forrás Wein György-forrás Xavér-kút Zarándok-kút Zipernovsky-forrás Zsolnay-kút

Aligvár-forrás

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------AZ OLDALON SZEREPLŐ ANYAGOK
---------------------------------------------------------------------(szöveg, fotó, grafika)
----------------------------------------------------------FELHASZNÁLÁSÁHOZ, A SZERZŐ előzetes ENGEDÉLYE KELL!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



ELHELYEZKEDÉS:

Terecsenyben, a Zrínyi-kulcsosház közelében, attól 300 m-re található, a K+ jelzésről a KO jelzés ágazik ki hozzá.


JELLEMÉZÉS:

A forrást 2009-ben a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete készítette Baumann József és Baumann Józsefné közreműködésével.
A forrás tábláját és a tölgyfaleveleket egy szobrásztábor ideje alatt faragták fiatal művészek.
Vízhozama 4-15 liter/perces értékeket mutat.


ELNEVEZÉS:

Nevét onnan kapta, hogy erre a környékre szól az "Aligvártól-Terecsenyig" című monda, ugyanis Terecsenyt -a Szentlászlóiak és Boldogasszonyfaiak- Aligvárnak is nevezték.

Íme a monda:

"A Zselic dimbes-dombos vidékén, egy erdőkoszorúzta völgy végében fekszik a kis Terecseny-puszta, híre sem volt itt valamikor falunak, de még erdészlaknak sem, csak egy ütött-kopott csárda állt itt (1760-körül).
Ritkán fordult meg benne vendég, mert a rengeteg erdőnek nem volt erre jártas útja. Favágók, talán Séta Pista bandája vagy más járó-legények néztek be néha egy kis italra, beszédre. A legbátrabb kocsmáros is alig húzott ki itt egy-két esztendőt a nagy erdő közepén. Egy-kettőre elment mindegyik valami jobb helyre, mert itt meggazdagodni nem lehetett, meg talán lassan beszélni is elfelejtett volna, ha nincs felesége, családja.

Ha néha mégis jött valami vendégféle, annak nem győztek panaszkodni: "Alig vár az ember arra, hogy teljék az esztendő, és máshova mehessünk.
Amikor Kossuth Lajos hívta a magyarokat a Drávához - ahol betört Jellasics serege - csak összesereglett a nép, de az összetanulásra nem maradt idő. Még aki megállt volna, annak is azt mondták, hogy csak vissza, ez a parancs: beengedni, majd ha sokan bejöttek, a Balatonnál lesz a nagy csata! Jött vissza a nép mind. Leverten, porosan értek ide, és amikor meglátták az öreg tölgyfa alatt a csárdát, fölsóhajtottak. "Alig vártuk, hogy ideérjünk." Itt már biztonságban érezték magukat, pihentek egyet és mentek tovább Kaposvár felé.

Évekkel később, amikor már folytak ezen a részen az erdőirtások, mesélték az emberek egymás közt, hogy régen a csárdásnék így sóhajtottak itt: "alig vár az ember arra, hogy máshova mehessen!" A fáradt honvédek meg így szóltak lihegve: "Alig vártuk, hogy ideérjünk!" Ezért Aligvár lett lassan a csárda, illetve a puszta neve is. Ma már mindenki tudja, hogy nem Aligvár, hanem Terecseny-puszta annak az igazi legrégibb neve. Volt, akit már megtréfáltak a pusztabeliek, amikor azt kérdezte, hogy merre és mennyire esik Aligvár. Nem volt buta ember, aki ezt felelte neki: "Visszafelé kell magának menni! Hogy mennyit? Hát ide Terecsenytől Aligvárig... testvérek közt is megvan az út vagy száz esztendő!""


TÉNYEK:

- 1760 körül épült a csárda aligvár néven és hamuégetők, üvegesek telepedtek meg a környéken.

- 1840-es években a lakósok egy része elköltözött és főleg németajkúak éltek tovább itt. Ebben az időben porcelánüzem is működött, mely 1886-ban végleg megszünt.

########################

ÉRDEKESSÉG:
---------------

Emlékkő:

A forrás mellett állított emlékkövet a Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészete és a Dél-Zselic Természetbarát Klub, Balogh Istvánnak, a (DZSTK)Dél-Zselic Természetbarát Klub egykori elnökének az emlékére. Az emlékkő avatásra 2013. október 5-én került sor.

Balogh István az 1990-es években a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben dolgozott.

Majd 1995-től elnöke lett a DZSKT-nak, és fontos szerepet játszott a turisztika fejlesztésében.

Az ő kezdeményezésére újította fel az egyesület a terecsenyi Zrínyi kulcsosházat, indították el a "Papi pipa 30" teljesítménytúrát, tervezték újra a Dél-Zselic turistaútjait, és szervezték megh a "Dél-Zselic Turistája" jelvényszerző túramozgalmat.
---------------

TERECSENY -rövid- története:

A település már egy 1183-as oklevélben szerepel Terecső néven mint a vátyi székely ispánsághoz tartozó egyik falu.
Feltételezhető, hogy egészen a török uralomig lakott volt, és csak a török hódítás idején vagy a felszabadító háborúk alatt néptelenedett el.

- A 18. században már csak pusztaság, lakóházak ekkor már nem voltak, viszont egy Aligvár nevű csárda épült a területen 1760 körül. A puszta ekkoriban a nagyméretű baranyai-somogyi Batthyány-uradalom részét képezte egészen 1856-ig, a birtok eladásáig, onnantól kezdve pedig a bécsi illetőségű Biedermann bankárcsalád volt e terület birtokosa.

- A 19. század második felében német ajkú zsellérekkel népesült be. A betelepülők jelentős része a szomszédos Németlukafapusztáról érkezett, miután ott megszűnt a Dunántúl egyik utolsó erdei üveghutája. Az összetartó, szorgalmas kis német közösség hamarosan virágzó kistelepülést hozott létre a pusztaságon.

- A 20. században
Terecseny a 20. század első felében élte fénykorát. A századfordulóra épült meg a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal (1901-1977), ahol a falunak megállója volt. A falu ebben az időszakban volt a legnépesebb, 1930-ban 147 magyar és 99 német anyanyelvű lakta.
Bár közigazgatásilag önálló sohasem volt - ekkoriban még Almamellék községhez tartozott -, a század első négy évtizedében töretlenül fejlődött. A harmincas években már elemi iskola és élelmiszerbolt is található volt benne.

- A második világháborút és a földosztást követően a falu fejlődése megtorpant, a lakosságszám stagnált.
1950-ben az egész Szigetvári járással együtt Terecseny is átkerült Somogy megyéből Baranya megyébe.
1960-ban a településen is termelőszövetkezet alakult "Petőfi" néven, amely mindössze csak egy évig működött önállóan, majd beolvadt az almamelléki mgtsz-be.
1970-körül megindult a lakosság jelentős részének az elvándorlása főleg a környékbeli városokba, Kaposvárra, Szigetvárra és Pécsre.
1973-ban megszűnt az általános iskola. További nagy törést jelentett a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal felszámolása 1976-ban, mely által a terecsenyi állomás is funkció nélkül maradt.

- Napjainkban
Terecsenynek 2001-ben 92 fő lakosa volt.
A lakosok száma azóta tovább csökkent. Munkalehetőség a faluban gyakorlatilag nincs, bár a vendéglátásra, a turizmusra némiképp lehet építeni. A csendes, tiszta levegőjű környezet vonzó a külföldiek számára is. Az utóbbi években több holland és német állampolgár is házat vásárolt itt.
---------------

Az Almamelléki kisvasútnak (1901-1977) is volt megállója Terecseny-pusztánál.
Wikipédia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Almamelléki_Állami_Erdei_Vasút

Térképen mutatjuk a korabeli és a jelenlegi állapotot.


A forrás térképen



« Alexandra&András csobogó Aligvár-forrás Almás-forrás »