Forrás a térképen
Aligvár-forrás
(Nyugat-Mecsek)
ELHELYEZKEDÉS:
Terecsenyben, a Zrínyi-kulcsosház közelében, attól 300 m-re található, a K+ jelzésről a KO jelzés ágazik ki hozzá.
JELLEMÉZÉS:
A forrást 2009-ben a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete készítette Baumann József és Baumann Józsefné közreműködésével.
A forrás tábláját és a tölgyfaleveleket egy szobrásztábor ideje alatt faragták fiatal művészek.
Vízhozama 4-15 liter/perces értékeket mutat.
ELNEVEZÉS:
Nevét onnan kapta, hogy erre a környékre szól az "Aligvártól-Terecsenyig" című monda(ák), ugyanis Terecsenyt -a Szentlászlóiak és Boldogasszonyfaiak- Aligvárnak is nevezték.
Íme a monda:
A Zselic dimbes-dombos vidékén, egy erdőkoszorúzta völgy végében fekszik a kis Terecseny-puszta, híre sem volt itt valamikor falunak, de még erdészlaknak sem, csak egy ütött-kopott csárda állt itt 1760-körül.
Ritkán fordult meg benne vendég, mert a rengeteg erdőnek nem volt erre jártas útja.
Favágók, talán Séta Pista bandája vagy más járó-legények néztek be néha egy kis italra, beszédre. A legbátrabb kocsmáros is alig húzott ki itt egy-két esztendőt a nagy erdő közepén. Egy-kettőre elment mindegyik valami jobb helyre, mert itt meggazdagodni nem lehetett, meg talán beszélni is elfelejtett volna, ha nincs felesége, családja.
Ha néha mégis jött valami vendégféle, annak nem győztek panaszkodni: "Alig vár az ember arra, hogy teljék az esztendő, és máshova mehessünk."
- Amikor Kossuth Lajos hívta a magyarokat a Drávához - ahol betört Jellasics serege - csak összesereglett a nép, de az összetanulásra nem maradt idő. Még aki megállt volna, annak is azt mondták, hogy csak vissza, ez a parancs: beengedni, majd ha sokan bejöttek, a Balatonnál lesz a nagy csata! Jött vissza a nép mind. Leverten, porosan értek ide, és amikor meglátták az öreg tölgyfa alatt a csárdát, fölsóhajtottak. "Alig vártuk, hogy ideérjünk." Itt már biztonságban érezték magukat, pihentek egyet és mentek tovább Kaposvár felé.
- Évekkel később, amikor már folytak ezen a részen az erdőirtások, mesélték az emberek egymás közt, hogy régen a csárdásnék így sóhajtottak itt: "alig vár az ember arra, hogy máshova mehessen!" A fáradt honvédek meg így szóltak lihegve: "Alig vártuk, hogy ideérjünk!" Ezért Aligvár lett lassan a csárda, illetve a puszta neve is. Ma már mindenki tudja, hogy nem Aligvár, hanem Terecseny-puszta annak az igazi legrégibb neve. Volt, akit már megtréfáltak a pusztabeliek, amikor azt kérdezte, hogy merre és mennyire esik Aligvár. Nem volt buta ember, aki ezt felelte neki: "Visszafelé kell magának menni! Hogy mennyit? Hát ide Terecsenytől Aligvárig... testvérek közt is megvan az út vagy száz esztendő!""
TÉNYEK:
- 1760 körül épült a csárda aligvár néven és hamuégetők, üvegesek telepedtek meg a környéken.
- 1840-es években a lakósok egy része elköltözött és főleg németajkúak éltek tovább itt. Ebben az időben porcelánüzem is működött, mely 1886-ban végleg megszünt.
########################
ÉRDEKESSÉG:
---------------
Emlékkő:
A forrás mellett állított emlékkövet a Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészete és a Dél-Zselic Természetbarát Klub, Balogh Istvánnak, a (DZSTK)Dél-Zselic Természetbarát Klub egykori elnökének az emlékére. Az emlékkő avatásra 2013. október 5-én került sor.
Balogh István az 1990-es években a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben dolgozott.
- Majd 1995-től elnöke lett a DZSKT-nak, és fontos szerepet játszott a turisztika fejlesztésében.
- Az ő kezdeményezésére újította fel az egyesület a terecsenyi Zrínyi kulcsosházat, indították el a "Papi pipa 30" teljesítménytúrát, tervezték újra a Dél-Zselic turistaútjait, és szervezték megh a "Dél-Zselic Turistája" jelvényszerző túramozgalmat.
---------------
TERECSENY -rövid- története:
A település már egy 1183-as oklevélben szerepel Terecső néven mint a vátyi székely ispánsághoz tartozó egyik falu.
Feltételezhető, hogy egészen a török uralomig lakott volt, és csak a török hódítás idején vagy a felszabadító háborúk alatt néptelenedett el.
- A 18. században már csak pusztaság, lakóházak ekkor már nem voltak, viszont egy Aligvár nevű csárda épült a területen 1760 körül. A puszta ekkoriban a nagyméretű baranyai-somogyi Batthyány-uradalom részét képezte egészen 1856-ig, a birtok eladásáig, onnantól kezdve pedig a bécsi illetőségű Biedermann bankárcsalád volt e terület birtokosa.
- A 19. század második felében német ajkú zsellérekkel népesült be. A betelepülők jelentős része a szomszédos Németlukafapusztáról érkezett, miután ott megszűnt a Dunántúl egyik utolsó erdei üveghutája. Az összetartó, szorgalmas kis német közösség hamarosan virágzó kistelepülést hozott létre a pusztaságon.
- A 20. században
Terecseny a 20. század első felében élte fénykorát. A századfordulóra épült meg a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal (1901-1977), ahol a falunak megállója volt. A falu ebben az időszakban volt a legnépesebb, 1930-ban 147 magyar és 99 német anyanyelvű lakta.
Bár közigazgatásilag önálló sohasem volt - ekkoriban még Almamellék községhez tartozott -, a század első négy évtizedében töretlenül fejlődött. A harmincas években már elemi iskola és élelmiszerbolt is található volt benne.
- A második világháborút és a földosztást követően a falu fejlődése megtorpant, a lakosságszám stagnált.
1950-ben az egész Szigetvári járással együtt Terecseny is átkerült Somogy megyéből Baranya megyébe.
1960-ban a településen is termelőszövetkezet alakult "Petőfi" néven, amely mindössze csak egy évig működött önállóan, majd beolvadt az almamelléki MGTSZ(Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet)-be.
1970-körül megindult a lakosság jelentős részének az elvándorlása főleg a környékbeli városokba, Kaposvárra, Szigetvárra és Pécsre.
1973-ban megszűnt az általános iskola. További nagy törést jelentett a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal felszámolása 1976-ban, mely által a terecsenyi állomás is funkció nélkül maradt.
- Napjainkban
Terecsenynek 2001-ben 92 fő lakosa volt.
A lakosok száma azóta tovább csökkent. Munkalehetőség a faluban gyakorlatilag nincs, bár a vendéglátásra, a turizmusra némiképp lehet építeni. A csendes, tiszta levegőjű környezet vonzó a külföldiek számára is. Az utóbbi években több holland és német állampolgár is házat vásárolt itt.
---------------
Az Almamelléki kisvasútnak (1901-1977) is volt megállója Terecseny-pusztánál.
Wikipédia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Almamelléki_Állami_Erdei_Vasút
Térképen mutatjuk a korabeli és a jelenlegi állapotot.
