TÖRTÉNET(röviden):
Négy helyen találtunk Éltető-forrás(kút) elnevezést eddig:
- Az 1894-ben megjelent, Kiss József által szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv, Éltetőkút-ként említ egy forrást.
Későbbiekben Remete, majd Mihály remete-forrás lett a neve, és ma is Mihály remete-forrásként ismerjük.
Ez valószínűleg egy elírás lehet.
- Az 1967-es ún. "11 forintos" térképen szerepel Éltető-forrás néven, majd az 1979-es Mecsek térképen még olvasható ez a név, ám a későbbiekben nem kerül elő többet, lsd. fotó.
- vitéz Csokonay Sándor forrásjegyzékében, valamint az 1987-es kataszterben is Éltető-forrásként szerepel. :-)(-:
Ezért a terepi ellenőrzés mellett döntöttünk. A térképen megjelölt helyen nem találtunk forrást, ellenben kb. 100-re onnan, egy jelentős hozamú forrásmező került a látótérbe.
ELHELYEZKEDÉS:
Vasas-forrástól a Zobákpuszta felé vezető Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala miután eléri a műutat, onnan Észak-Nyugatra légvonalban kb. 100 méterre.
Jelzett út nem vezet a forráshoz.
JELLEMZÉS:
Öt (csodaszép) idős bükk közeléből indul a forrás egyenesen a Kaszánya-patak irányába.
A bükkök mellett gyertyán, vadcseresznye és néhány tölgy is megtalálható a területen.
Szemmel látható jelentősebb hozamú forrás.
ELNEVEZÉS:
Mint azt fentebb említettük Éltető-forrásként olvastuk először ezért ez lett a neve.
(Az Ötbükk-forrás elnevezésen is tanakodtunk, hiszen öt szép idős bükk veszi körbe a forrást.)