Elhelyezkedés:
A Körtvélyesi-völgy legmagasabb pontján/kezdetén fakadó forrás. Megközelíthető a P jelzésről letérve a PO jelzésen át.
Jellemzés/Geológia:
A három oldalról kötéssel összerakott támfal középső részénél történik a kifolyás. A fedett kis medence felett kőbe vésetten olvasható a megnevezése.
A forrás hozama nagyon változó, így 2-300 liter/perces értékek között változhat, igaz tartósan csak alacsonyabb hozamokat léptet napfényre.
- A jelentkező víz az alsó triász homokkő és aleurit réseiből és hasadékaiból származik.
Foglalás:
A forrást Csokonay Sándor közreműködésével 1953-ban foglalták.
Felújítás:
A forrást 2001-ben az eredeti állapotnak megfelelően felújították.
Elnevezés:
A forrás elnevezésére többféle magyarázat is létezik:
- 1). az 1950-es években a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat a környéken több próbafúrást is végzett, és ebben az időszakban épült a forrás. Ezen a területen egy Pipás nevű ember vezette a munkálatokat, így lehet, hogy róla nevezték el.
- 2). Az is lehet, hogy Csokonay Sanyi bácsira utal, aki nagy dohányos volt és gyakran pipázott.
- 3). Mások szerint maga a merítős medence pipa formája adhatta az elnevezést.
Érdekesség:
- Egy 1959-es térképen már fel van tüntetve a forrás neve.
- a Pipás-forrás közelében állt a Magyarok kunyhója, mely az 1919-21-es Szerb megszállás demarkációs vonalának egyik állomása volt, térképvázlaton mutatjuk a "vonalat".
Valamint a kunyhóhoz kitett magyarázó táblát is.