ELHELYEZKEDÉS:
Bakonyán a Fő utca keleti végén.
JELLEMZÉS:
Betonból készült, aknás jellegű foglalt forrás/kút, déli oldalán vasajtóval ellátva.
Bővizű forrás, a környezetében több vízkifolyás és forrásmező is található.
A forrás vize déli irányban halad, a patak nyomvonalát az OSM térképre szerkesztettük.
A hozamok 15-40 liter/perces értékkel jelntkeznek.
ELNEVEZÉS:
- A falu legrégebbről ismert kútja, régen itt itatták a jószágokat, valamint őskori telephelyekre utaló eszközök kerültek itt elő (pl. szakóca).
A kút-völgy kezdetén ered a forrás ezért kaphatta ezt a nevet.
- Hívják még Séd-kútnak is. A forrásvizet zárt medencébe vezették, innen csövön folyt a víz a kiépített Mosóba és vályúba, hasonlóan mint Cserkúton.
Manapság is fontos víznyerő hely.
ÉRDEKESSÉG:
- A forrástól keletre található a Szent Antal-kápolna, mely elhanyagolt állapotban van. Annyi változás történt, hogy a környezetében kivágták a fákat és szabaddá vált a kápolna bejárata illetve az előtte levő kereszt.
A kápolnát és a keresztet is az OSM térképre szerkesztettük.
KÁPOLNA:
- Bakonya belterületétől keletre ma is áll a Szent Antal-kápolna, mely 1807-ben épült. Az akkor dúló dögvész idején állította a falu fogadalomból a jószágpatrónusként is páratlanul népszerű Remete Szent Antal tiszteletére.
A Hegyháton és a mecsekvidéki településeken Antal névünnepe június 13-án van.
Magyarürög, Hosszúhetény és Oroszló falvakban a férfiak kaszáltak, szénát gyűjtöttek ezen a napon, és marháikat ilyenkor szentelésre a templom elé hajtották. Vittek sót is magukkal, és a szentelt sóból a marháknak minden héten adtak, mivel úgy gondolták, hogy ez megvédi marháikat a vésztől.
- Mutatunk egy 1982-ben készült légifotót amin jól látszik a kút felülről.
- 1865-ös kataszteri térképen még csak egy vízfolyásnak ábrázolták a mai kutat, lsd. fotó.