Mecseki források jegyzéke | Andor-forrás


Forrás keresése

Letöltés:
Mecseki források gpx

Ágnes-forrás_1_2_3 Ágoston téri-kút Alexandra&András csobogó Aligvár-forrás Almás-forrás Amália-forrás Andor-forrás Andorlaki-forrás Anyák-kútja Apacs indián-forrás Apacsok-kútja Aranyág-forrás Aranyeső-forrás Aranyos-kút Árnyas-forrás Árpádtetői-forrás Avar-kút Bába-kút Baglyas-forrás Bagoly-forrás Bajmi-kút Balatonyi-kút Balincai-kút Bányász-forrás Bányász-forrás-87 Barátság-forrás Barbakánkerti-kút Barlangkutatók-forrása Béke-forrás Béke-forrás kifolyó Berényi-kút Betyár-forrás Bikfa-forrás Bodzás-forrás (Noémi-kút) Bögrés-kút Bokor-forrás Boszorkány-forrás Botos-kút Büdös-kút (Közép-Mecsek) Büdös-kút (Pécsvárad felett) Büdös-kút (Szamár-hegyi) Büdös-víz Bugyogó-forrás Bükkös-forrás Cigány-forrás (Almamellék) Cigány-forrás (Sás-völgy) Cigány-forrás (Zobák-puszta) Cigány-kút Cigány-kút (Jakab-hegy) Cigány-kút (Kis-mélyvölgy) Cikai-forrás Cirkó-forrás Ciszterci-kút Csapa-forrás Csendes-kút Csengő-forrás Csepegő-forrás Cserfa-forrás Cserkész-(Eta)forrás Cserkúti-forrás Csiger-kút Csipkés-forrás Csobogó-forrás Csokonay-kút Csonka Ferenc-forrás Csöpögö-forrás Csorda-kút (Orfű) Csordakút (Zengő) Csurgó Csúszós-forrás (kalte brunnen) Dagonya-forrás Dagonyázó-forrás Dágvány-forrás Daragói-nagy-forrás Darázs-kút Delelő-kút Dérvölgyi-forrás Derzsó-forrás Diós-kút Disznós-kút Dolai-forrás Dombay-forrás Éger-forrás Egészség-forrás Éltető-forrás Erdész-forrás Etelka-forrás Évi-Jenci-forrás Fajankó-forrás Farkas-forrás (Bika-domb) Farkas-forrás (Éger-völgy) Fecske-forrás Fehér-kút Feketekő-forrás Fenyves-forrás Feri-forrás Fiatal-forrás Flórián-kút Fodorgyöpi-kút Forrásmező (Sikonda) Fő utcai-kút Fúros-kút Gáj-kút Gégen-kút Gémeskút Gerda-forrás Gergely Éva-forrás Gizella-forrás Gödör-forrás Gubacsos-forrás Gyertyános-forrás (Józsefháza) Gyertyános-forrás (Szamár-hegy) Gyöngy-kút Gyükés-forrás Gyula-forrás Halász-forrás Hal téri-kút Hármasbükk-forrás Hármas-forrás Három-kút Hárs_3-forrás Hársas-forrás Hetyey-forrás Hetyey-forrás kútja Hidasi-forrás Hidegkúti-forrás Hidegkút (Kis-rét) Hidegkút (Kővágótöttös) Horgász-forrás Hosszú-forrás Húsvét-forrás Ignác-forrás (Petőfi-forrás) Iharos-kút Iker-forrás Ila-kútja Ildikó-forrás Inczédy-forrás Irgalmas-kút Isten-kút Isten-kút (Gyűrűfű) István-forrás Itató-forrás Íves-forrás Jágerok-kútja Jámborka-forrás Jancsi-forrás János-Ági-forrás Jószerencsét-forrás József-forrás Józsi-forrás Kalán Miska-kútja Kálmán-forrás Kancsal-forrás Kantavári-forrás Kánya-forrás Káptalan-forrás Káptalan-kút Kapu-forrás Karácsony-forrás Kaszánya-forrás Kata-forrás Kedves-forrás Kerekes-forrás Kézfogó-forrás Kézfogó-forrás-1 Kézfogó-forrás-2 Kígyós-kút Kincses-forrás Kincskereső-forrás Királygát-forrás Kis-Almás-forrás Kis-bagoly-forrás Kis-Éger-forrás Kis-Gizella-forrás Kiskút-forrás Kis Marcit-forrás Kismélyvölgyi-forrás Kis Mihály remete-forrás Kisnádasdi-forrás Kis-Paplika-forrás Kiss Lajos-forrás Kőfejtő-kút Kő-kút Kőlapos-forrás Kolostor-kút Koponya-kút I. Koponya-kút II. Korsoma-forrás Körtvélyesi-forrás Kósa-völgyi-forrás Kőszegi-forrás Köves-forrás Krémertanyai-forrás Kumilla-forrás (Basa-kút) Kútfő-forrás Kútvölgyi-kút Laci-forrás Lajos-forrás Lajos-forrás (Bakonya) László-forrás Laura-forrás Lencse-kút Lendület-forrás Lenke-forrás Lépol Ferenc-forrás Liki-forrás Lili-forrás Lili-forrás (Kantavár) Lobogós-kút Lófej-forrás Lóri-forrás Lucica-kút Máré-forrás Margit-forrás Mária-kút Mariska-forrás Mátyás király-kútja Mecsek-forrás Melegmányi-forrás Mézes-kút Mihály remete-forrás Miska-forrás Mohosi-kis-kút Mókus-forrás Mosó-kút Mosókút-forrás Nagydeindoli-forrás Nagy-forrás Nagyszőlő-kút Négybarát-forrás Nyáras-forrás Nyomákói-kút Nyugati-csurgó Oldal-forrás Órás-forrás Őzike-forrás Pajtás-kút Pálos-kút Panni-forrás Panoráma-forrás Partoldal-forrás Pásztor-forrás Pásztor-kút Pata-forrás Pataki-forrás Pécsvárad-forrás Petőcz-forrás Petrezselyem-kút Petrezselymes-kút Pipás-forrás Pius-Forrás Pocsolya-forrás Pohár-forrás Pringli-forrás Pumpás-kút Püspök-kút Pusztabányai-kút Rábay-forrás Ravasz-kút Régi-kút Rigó-forrás Rigó-kút Róka-forrás Rózsa-forrás RPTC-forrás Sándor-forrás Sándor-forrás (Óbánya) Sárkány-forrás Sárkány-kút Sipsa-forrás Somosi-kút Sugói-forrás Sülevölgyi-forrás Süle-völgyi-forráskút Szalonkás-forrás Szamár-kút Szami-forrás Száraz-gödör-forrás Szarvas-kút Széchenyi-forrás Szederindás-kút Szent Bertalan-forrás Szent Ferenc-kút Szent Imre-forrás Szent István téri-kút Szent János-forrás Szent János-kút Szent-kút Szent-kút (Mozsgó) Szentlélek-kút Szent Mihály-forrás (Csertető) Szeráf-kút Sziklás-forrás Szőke-forrás Szörnye-forrás Szörnye-forrás-2 Szuadó-forrás Szúnyog-forrás Szunyola-forrás Szürke-forrás Tahumsec-forrás Takanyó-forrás T. András-forrás T. Bettina-forrás Tetaráta-forrás Tető-forrás Textiles-forrás Tibi-Gábor-kút Tilos-kút Tixi-forrás T. Kristóf-forrás Tőkés-kút Tölgyes-forrás Topi-kút Toplica-forrás Török-csorgókút Török-kút T. Petra-forrás Tündér-forrás Turista-forrás Üreges-forrás Vacak-forrás Vaditató-forrás Vadvirág-forrás Vagabund-forrás Vágotpusztai-kút Vályus-kút Vár-kút Vásáros-forrás Vasas-forrás Vecseri-forras Viadukt-forrás Vízfő-forrás Wein György-forrás Xavér-kút Zarándok-kút Zipernovsky-forrás Zsolnay-kút

Andor-forrás

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------AZ OLDALON SZEREPLŐ ANYAGOK
---------------------------------------------------------------------(szöveg, fotó, grafika)
----------------------------------------------------------FELHASZNÁLÁSÁHOZ, A SZERZŐ előzetes ENGEDÉLYE KELL!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Elhelyezkedés:

A Kozári vadászház közelében, az attól délre található völgy kezdetében, a vadászház vízellátását biztosító foglalt forrás, a zöld kereszt (Z+) és zöld kör (ZO) jelzésű turistautak mellett található. Vizét hidrofor segítségével a vadászház illetve a Gilice panzió használja.
Hidrofor működési elvét ábrán mutatjuk (szivattyut nem jelöltük az ábrán).


Jellemzés:

Csak a forrás fel nem használt vizét lehet időnként észlelni a sárkányfejre emlékeztető kifolyócsövön.


IHATÓSÁG: lsd. grafikonon


Geológia:

A forrás a középső triász kori fekete agyagos mészkőből lép ki, mint repedésvíz. Meglehetősen szélsőséges hozamokat is produkálhat (0.2-40 liter/perc), de időszakos kiapadása sem ismeretlen jelenség. Az utóbbi évtizedekben változó intenzitással megmutatkozó mésztufa-képződés figyelhető meg a forrás patakjának medrében. A kiválás a foglalástól 15 m-re kezdődően, mintegy 20 m-es hosszúságban követhető a patakmederben. A kivált mészkő meglehetősen laza állagú, így a tetaráta padok magassága alig 0,2 m-es, ráadásul a völgytalpon időszakosan végig folyó, erőteljes eróziót jelentő csapadékvizek esetenként teljes egészében elbontják.
Az eredeti forrásépítmény - ami sokkal nagyobb és szebb, a jelenlegi túlfolyótól 3–4 m-re található - homokkőből épült, rajta olvasható az Andor-forrás felirat.


Foglalás:

A levéltári anyagok áttanulmányozása után sikerült adatot találnuk a forrás foglalásának időpontjával kapcsolatban.
Ez úton is köszönetet mondunk a Baranya Megyei Levéltárnak a segítségért.

RÖVIDEN:

- Vitéz Rábay Gyula erdőmester foglaltatta, és 1927. Szeptember 19-én készült el.


RÉSZLETESEN:

- vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmérnök(erdőmester) 1927. Július 20-án kérelmet nyújtott be a Pécs Városi Tanácshoz, melyben kezdeményezi a Bojna Voda-forrás kiépítését. A Kozári vadászházat 1922-1924 között nagyobbították/átépítették.

Indoklásként megemlíti, hogy kezdetleges kiépítése miatt nem alkalmas a Kozári vadászház ivóvíz ellátására.
- Részletezve:
A forrás vize kövekkel kirakott gödörből minden irányba folyik el, ezért a forrás környéke "pocsolyaszerű" (Ezt mutatja a fekete vonallal rajzolt Rábay ábra).
Megemlíti még, hogy a közelben lakó cigányok valamint a lovak, marhák, disznók is "beleisznak" a forrás vízébe, aminek hatására a víz minősége nem elfogadható.
Ezért részletes költségvetést készít, és 231 pengő és 80 fillérben határozza meg a forrás várható építési költségét.
- Ezen kívül kézzel rajzolt vázlatot is készít a forrásról.
A rajz érdekessége, hogy az átépítés előtti (fekete vonal, kövek és elfolyás) valamint az átépítés utáni "kinézetet" (narancssárga és kék vonal) is mutatja, egymásra rajzolva.

- A Városi Tanács 1927. Szeptember 13-i határozatában engedélyt ad a forrás építésére.

- A forrás egy hét alatt, 1927. Szeptember 19-re elkészült, és 231 pengő helyett, 218 pengő 43 fillérbe került.

- A sárkányfej készítőjére még mindig nem találtunk adatot. Ezért "csak" feltételezzük, hogy Mestrits Jenő műhelyében készülhetett.
Elképzelésünket további levéltári adatok támasztják alá, miszerint a Kozári vadászház és a Lapisi erdőőri ház villámhárítóját is Mestrits Jenővel készíttette el (1929-ben) vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmester.


Felújítás:

- 1939. április 15-21 közötti 5 nap alatt 4 ember, napi 8 órában a Kozári vadászháznál, kút és forrás javítást hajtott végre Rábay Gyula megbízásából, 54 pengő értékben.

- 1969-ben átépítették a forrást, a kút előtt egy tározó medencét hoztak létre (4 m3), valamint egy kútházat szivattyúval és onnan a Kozári vadászházba vezették a vizet ellátva annak vízigényét, lsd. 1969-es rekonstrukció.

- Majd később (pontos dátumot még nem tudjuk) újra átépítette az erdészet és ezt követően a rendszerváltás után (1995-ben) eladták a házat a Gilice panzióval együtt.
A mai vízellátási állapotot mutajuk egy összetett rekonstrukción, évszám nélkül.


Elnevezése:

Hellényi Miksa és Csokonay Sándor szerint két elképzelés van a forrás elnevezésével kapcsolatban:

1.) Nendtvich Andorról (1867-1951) Pécs egykori polgármesteréről,
2.) Kolossváry Andorról (1863-1941) a pécsi püspöki uradalmak erdőgazdaságának főerdészéről, a Sikondai gyógyfürdő építtetőjéről kapta nevét.

A levéltári adatokból a Nendtvich Andorról történt elnevezést is megerősíti.
1927. december 11-én Nendtvich Andort a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.
1927. augusztus 5-én a város tisztikara, valamint a pécsi egyetem képviselői a Kozári vadászháznál szerény uzsonnával egybekötött ünnepséget tartottak, melynek költsége 100 pengő volt.


-Régi nevei:
Bandi-forrás (A Mecsek részletes kalauza, 1939).
Máshol Kozári-forrás,
valamint a már említett Bojna voda (Zavaros víz) a neve. Azért nevezték ez utóbbinak (a foglalásnál utaltunk rá), mert állatokat itattak itt, amelyek összejárták a forrás környékét, ezért a forrás vize zavarossá vált.

- A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
Ugyan nem név szerint: "A nem állandóan lakott Kozári vadászház melett jóvízű forrás fakad."

- Kiss József 1926-ban megjelent „Pécs és a Mecsek részletes kalauzában” is említi a forrást: „Az állandó erdőőrtől lakott Kozári vadászház közelében jóvizű forrás.” Ekkor még nem volt kiépítve.

- Az első általunk ismert térképi megjelenése az 1939-es kiadásún látható, lsd. fotó. Majd 1959-től már minden térképen név szerint szerepel.
- Mostanában került hozzánk egy 1930-as térképvázlat amit Rábay Gyula erdőmester készített, és ezen is még Bojnavoda néven szerepel a forrás, pedig ekkor már kiépített volt.
- Mária-forrásként is szerepel egy helyen, Vajda János erdész foglalta, és feleségéről nevezte el (ez szerintünk elírás).


Mecsekháti műút:

A Kozári vadászház előtt halad el a Mecsekháti műút, amit 1923 májusában, a terepi bejárást követően kezdtek építeni.
1926-ban Tripammer Károly hirtelen halálát követően, 1927-ben 1 évig Kolossváry Andor töltötte be a megüresedett állást, és ebben az évben megtorpant az út építése.
Csak vitéz Rábay (Raáb) Gyula 1927-es kinevezését követően indult újra, majd 1929-ben elkészült az utolsó Kozári-vadászház előtti szakasz is.
A szakaszait és az építtetőket egy egyszerűsített összefoglaló térképvázlaton mutatjuk.


Érdekesség:


- A kozári vadászház alaprajza 1886 júniusában, a ház, 1887. oktoberére készült el. "Vadászgunyhónak" építették, majd az 1922-es bővítést/átalakítást követően erdőőri lakásként szolgált, jelenleg magántulajdonban van.
A korabeli (1886) tervrajzot, és a ház 1909-es - átépítés előtti - "kinézetét" mutatjuk.

- A jelenlegi Kozári vadászház előtt már létezett egy vadászgunyhó ami összedőlt, és ennek helyére építették a mai házat. Az elsőnek az építési történetét még nem sikerült felderíteni.

- Geoláda a forráshoz közel:
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3494

- A vadászház közelében felhagyott kőfejtő található, mely középső triász-korú szürke mészkövet tár fel. Több néven is említik "Kozári-, Gilice-kőfejtő, Fehérhegyi kőbánya".
Ezt a bányát 1931-ben nyitotta Pécs szabad királyi város, vitéz Rábay Gyula erdőmester javaslatára. Az erdészet saját hatáskörében bányászta ki a követ és pl. az ekkor épülő Tüdőszanatórium kövei is innen származnak.
A bányászást már régóta felhagyták, területe azonban már jó pár éve védett, emiatt a gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A kőfejtő bejárátánál álló, a gyűjtést megtiltó táblát néha ellopják, ezért ennek hiánya ne tévesszen meg senkit - itt tilos a gyűjtés!
Az itt dolgozó munkások részére melegedőt/házat építettek 1934-ben.

- Andor, egyrészt a Görög Andronicusból ered és "Győztest" jelent, másrészt a Baszk "ama-itur" szóból is eredeztetik, ami 10 forrást jelent.
- Bandi = Bán méltóságnévhez is van köze "Bán-di".

- Egy 1979-es ismertetőben arról számolnak be, hogy az Andor-forrásnak nincs kifolyócsöve. A fő forrásnak valóban nincs ám a melette levő túlfolyón -mint azt a fotón mutatjuk- igényesen elkészített sárkányfej látható, szerintünk ez elírás lehet.
Ilyen szép kifolyót,
a Berényi-kútnál láthatunk, a Bazilika mögött: https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5133163016
illetve a ciszterci-kútnál.: https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5162463792

- Ha már kifolyókról, kutakról értekezünk érdemes megemlíteni a Petrezselymes-kutat is. 2008-ban még a Berényi-kúthoz nagyon hasonló kifolyó volt beépítve ami azóta eltűnt. A pécsi csorgó kutak nagy ismerője/szakértője Baranyai Pál, a 2009-es Mecsek Egyesület évkönyvében leírást és fotót is közöl a kútról, ott még az említett kifolyó van a képen.
Petrezselymes-kút:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-1748559538


A forrás térképen



« Amália-forrás Andor-forrás Andorlaki-forrás »