ELHELYEZKEDÉS:
A Kozári vadászház közelében, az attól délre található völgy kezdetében, a vadászház vízellátását biztosító foglalt forrás, a zöld kereszt (Z+) és zöld kör (ZO) jelzésű turistautak mellett található. Vizét hidrofor segítségével a vadászház illetve a Gilice panzió használja.
Hidrofor működési elvét ábrán mutatjuk (szivattyut nem jelöltük az ábrán).
JELLEMZÉS:
Csak a forrás fel nem használt vizét lehet időnként észlelni a sárkányfejre emlékeztető kifolyócsövön.
IHATÓSÁG: lsd. grafikonon
GEOLÓGIA:
A forrás a középső triász kori fekete agyagos mészkőből lép ki, mint repedésvíz. Meglehetősen szélsőséges hozamokat is produkálhat (0.2-40 liter/perc), de időszakos kiapadása sem ismeretlen jelenség. Az utóbbi évtizedekben változó intenzitással megmutatkozó mésztufa-képződés figyelhető meg a forrás patakjának medrében. A kiválás a foglalástól 15 m-re kezdődően, mintegy 20 m-es hosszúságban követhető a patakmederben. A kivált mészkő meglehetősen laza állagú, így a tetaráta padok magassága alig 0,2 m-es, ráadásul a völgytalpon időszakosan végig folyó, erőteljes eróziót jelentő csapadékvizek esetenként teljes egészében elbontják.
Az eredeti forrásépítmény - ami sokkal nagyobb és szebb, a jelenlegi túlfolyótól 3–4 m-re található - homokkőből épült, rajta olvasható az Andor-forrás felirat.
FOGLALÁS:
A levéltári anyagok áttanulmányozása után sikerült adatot találnuk a forrás foglalásának időpontjával kapcsolatban.
Ez úton is köszönetet mondunk a Baranya Megyei Levéltárnak a segítségért.
RÖVIDEN:
- Vitéz Rábay Gyula erdőmester foglaltatta, és 1927. Szeptember 19-én készült el.
RÉSZLETESEN:
- vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmérnök(erdőmester) 1927. Július 20-án kérelmet nyújtott be a Pécs Városi Tanácshoz, melyben kezdeményezi a Bojna Voda-forrás kiépítését. A Kozári vadászházat 1922-1924 között nagyobbították/átépítették.
Indoklásként megemlíti, hogy kezdetleges kiépítése miatt nem alkalmas a Kozári vadászház ivóvíz ellátására.
- Részletezve:
A forrás vize kövekkel kirakott gödörből minden irányba folyik el, ezért a forrás környéke "pocsolyaszerű" (Ezt mutatja a fekete vonallal rajzolt Rábay ábra).
Megemlíti még, hogy a közelben lakó cigányok valamint a lovak, marhák, disznók is "beleisznak" a forrás vízébe, aminek hatására a víz minősége nem elfogadható.
Ezért részletes költségvetést készít, és 231 pengő és 80 fillérben határozza meg a forrás várható építési költségét.
- Ezen kívül kézzel rajzolt vázlatot is készít a forrásról.
A rajz érdekessége, hogy az átépítés előtti (fekete vonal, kövek és elfolyás) valamint az átépítés utáni "kinézetet" (narancssárga és kék vonal) is mutatja, egymásra rajzolva.
- A Városi Tanács 1927. Szeptember 13-i határozatában engedélyt ad a forrás építésére.
- A forrás egy hét alatt, 1927. Szeptember 19-re elkészült, és 231 pengő helyett, 218 pengő 43 fillérbe került.
- A sárkányfej készítőjére még mindig nem találtunk adatot. Ezért "csak" feltételezzük, hogy Mestrits Jenő műhelyében készülhetett.
Elképzelésünket további levéltári adatok támasztják alá, miszerint a Kozári vadászház és a Lapisi erdőőri ház villámhárítóját is Mestrits Jenővel készíttette el (1929-ben) vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmester.
FELÚJÍTÁS:
- 1939. április 15-21 közötti 5 nap alatt 4 ember, napi 8 órában a Kozári vadászháznál, kút és forrás javítást hajtott végre Rábay Gyula megbízásából, 54 pengő értékben.
- 1969-ben átépítették a forrást, a kút előtt egy tározó medencét hoztak létre (4 m3), valamint egy kútházat szivattyúval és onnan a Kozári vadászházba vezették a vizet ellátva annak vízigényét, lsd. 1969-es rekonstrukció.
- Majd később (pontos dátumot még nem tudjuk) újra átépítette az erdészet és ezt követően a rendszerváltás után (1995-ben) eladták a házat a Gilice panzióval együtt.
A mai vízellátási állapotot mutajuk egy összetett rekonstrukción, évszám nélkül.
ELNEVEZÉSE:
Hellényi Miksa és Csokonay Sándor szerint két elképzelés van a forrás elnevezésével kapcsolatban:
1.) Nendtvich Andorról (1867-1951) Pécs egykori polgármesteréről,
2.) Kolossváry Andorról (1863-1941) a pécsi püspöki uradalmak erdőgazdaságának főerdészéről, a Sikondai gyógyfürdő építtetőjéről kapta nevét.
A levéltári adatokból a Nendtvich Andorról történt elnevezést is megerősíti.
1927. december 11-én Nendtvich Andort a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.
1927. augusztus 5-én a város tisztikara, valamint a pécsi egyetem képviselői a Kozári vadászháznál szerény uzsonnával egybekötött ünnepséget tartottak, melynek költsége 100 pengő volt.
-Régi nevei:
Bandi-forrás (A Mecsek részletes kalauza, 1939).
Máshol Kozári-forrás,
valamint a már említett Bojna voda (Zavaros víz) a neve. Azért nevezték ez utóbbinak (a foglalásnál utaltunk rá), mert állatokat itattak itt, amelyek összejárták a forrás környékét, ezért a forrás vize zavarossá vált.
- A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
Ugyan nem név szerint: "A nem állandóan lakott Kozári vadászház melett jóvízű forrás fakad."
- Kiss József 1926-ban megjelent „Pécs és a Mecsek részletes kalauzában” is említi a forrást: „Az állandó erdőőrtől lakott Kozári vadászház közelében jóvizű forrás.” Ekkor még nem volt kiépítve.
- Az első általunk ismert térképi megjelenése az 1939-es kiadásún látható, lsd. fotó. Majd 1959-től már minden térképen név szerint szerepel.
- Mostanában került hozzánk egy 1930-as térképvázlat amit Rábay Gyula erdőmester készített, és ezen is még Bojnavoda néven szerepel a forrás, pedig ekkor már kiépített volt.
- Mária-forrásként is szerepel egy helyen, Vajda János erdész foglalta, és feleségéről nevezte el (ez szerintünk elírás).
MECSEKHÁTI MŰÚT:
A Kozári vadászház előtt halad el a Mecsekháti műút, amit 1923 májusában, a terepi bejárást követően kezdtek építeni.
1926-ban Tripammer Károly hirtelen halálát követően, 1927-ben 1 évig Kolossváry Andor töltötte be a megüresedett állást, és ebben az évben megtorpant az út építése.
Csak vitéz Rábay (Raáb) Gyula 1927-es kinevezését követően indult újra, majd 1929-ben elkészült az utolsó Kozári-vadászház előtti szakasz is.
A szakaszait és az építtetőket egy egyszerűsített összefoglaló térképvázlaton mutatjuk.
ÉRDEKESSÉG:
- A kozári vadászház alaprajza 1886 júniusában, a ház, 1887. oktoberére készült el. "Vadászgunyhónak" építették, majd az 1922-es bővítést/átalakítást követően erdőőri lakásként szolgált, jelenleg magántulajdonban van.
A korabeli (1886) tervrajzot, és a ház 1909-es - átépítés előtti - "kinézetét" mutatjuk.
- A jelenlegi Kozári vadászház előtt, már létezett egy vadászgunyhó a "Kozári mező" területén, ami összedőlt, és ennek helyére építették a mai házat. Az elsőnek az építési történetét még nem sikerült felderíteni, ellenben 1865-ös térképen megtaláltunk a ház jelölését, egy téglalap, rajta egy szarvas agganccsal. Korábban így jelölték a vadász házakat, lsd. fotó.
- Geoláda a forráshoz közel:
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3494
- A vadászház közelében felhagyott kőfejtő található, mely középső triász-korú szürke mészkövet tár fel. Több néven is említik "Kozári-, Gilice-kőfejtő, Fehérhegyi kőbánya".
Ezt a bányát 1931-ben nyitotta Pécs szabad királyi város, vitéz Rábay Gyula erdőmester javaslatára. Az erdészet saját hatáskörében bányászta ki a követ és pl. az ekkor épülő Tüdőszanatórium kövei is innen származnak.
A bányászást már régóta felhagyták, területe azonban már jó pár éve védett, emiatt a gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A kőfejtő bejárátánál álló, a gyűjtést megtiltó táblát néha ellopják, ezért ennek hiánya ne tévesszen meg senkit - itt tilos a gyűjtés!
Az itt dolgozó munkások részére melegedőt/házat építettek 1934-ben.
- Andor, egyrészt a Görög Andronicusból ered és "Győztest" jelent, másrészt a Baszk "ama-itur" szóból is eredeztetik, ami 10 forrást jelent.
- Bandi = Bán méltóságnévhez is van köze "Bán-di".
- Egy 1979-es ismertetőben arról számolnak be, hogy az Andor-forrásnak nincs kifolyócsöve. A fő forrásnak valóban nincs ám a melette levő túlfolyón -mint azt a fotón mutatjuk- igényesen elkészített sárkányfej látható, szerintünk ez elírás lehet.
Ilyen szép kifolyót,
a Berényi-kútnál láthatunk, a Bazilika mögött: https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5133163016
illetve a ciszterci-kútnál.: https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5162463792
- Ha már kifolyókról, kutakról értekezünk érdemes megemlíteni a Petrezselymes-kutat is. 2008-ban még a Berényi-kúthoz nagyon hasonló kifolyó volt beépítve ami azóta eltűnt. A pécsi csorgó kutak nagy ismerője/szakértője Baranyai Pál, a 2009-es Mecsek Egyesület évkönyvében leírást és fotót is közöl a kútról, ott még az említett kifolyó van a képen.
Petrezselymes-kút:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-1748559538