BEVEZETÉS:
Pécsváradon 30 háztulajdonosnak megy át patak a telkén, vagy fakad forrás ugyan ott.
Tata helyett Pécsvárad a vizek/források/ városa.
A terepi felmérések és a helytörténeti adatok összesítése után a legelfogadottabb elképzelést tesszük közzé a pécsváradi vizekkel/forrásokkal kapcsolatban.
Összefoglaló térképen mutatjuk a jelenlegi kutakat forrásokat.
Az 1259. évi okleveléből ismerjük meg a falu két forrásának helyét/nevét: Gyula-kútja és Csiger-kútja.
A hegy keleti oldalán fakadó forrást, Gyula-kútja (ma Királygát-forrás) néven említik, míg a nyugati -magasabb szinten /Csiger-gödörnek nevezett területen/ előbukkanót Csiger-kútjának.
- A Nyugati részen van a:
1.) Csiger-kút,
2.) Mosó-kút,
3.) Wéber-kűt,
4.) és a Pécsváradi-forrás.
- A Keleti részen
5.) Gyula-kútja (manapság = Királygát-forrás),
6.) Mosókút-forrás (Felső-vályú),
7.) Ila-kútja,
8.) és az Alsó-vályú.
JELLEMZÉS:
Gyula-kútja, amit ma Királygát-forrásnak neveznek, be van kötve a Pécsváradi vízmű hálózatába. A forrást (mely magánterületen kersztül lehet megközelíteni) a Királygát vendégház tulajdonosának szíves engedélyével megnézhettük, felmérhettük és fotózhattuk, köszönet érte.
http://www.kiralygat.hu/
Hegyoldalban kb. 300 négyszögöl nagyságú bekerített védterületen helyezkedik el.
Forrásfoglalása egy régi falazott kútból és kútgyűrűből kialakított gyűjtő tartályból áll (lsd. rekonstrukció), melyből gravitációs úton csővezetéken jut a víz a Kossuth téri vízmedencébe.
ELNEVEZÉS:
Királygát-forrás nevének eredetéről két elképzelés létezik:
- Vak Béla királyunk Váradra menekülése után királyi parancsba adta, hogy a forrás elé egy gátat építsenek (Királyi-gát) és annak vizét agyagcsöveken a várba vezessék. Ennek alaposan ellent mond a vizek lefolyásának iránya (kék nyilak), inkább a Csiger-kút vizei "mennek" a vár irányába.
- A másik magyarázat szerint az itt élő család neve alapján lett Király. Az első romantikusabb a második igazabb :-)(-:
Az 1960-as években még fa "kerekű" vizimalom volt a helyén.