ELHELYEZKEDÉS:
Az Éger-völgy felső részében, a délre tartó völgy jobb oldalában található forrás. Megközelíthető a piros sávról leágazó piros kör jelzésű úton.
JELLEMZÉS/Geológia:
Megjelenése a patakmeder felett kb. 1 m-rel magasabban történik.
Támfalas foglalással bíró közismert forrás, amely az alsó triász pelites képződményekből jelentkezik.
Felirata rózsaszín márványtáblába van vésve. A forrás tartós kifolyással ismeretes, vize közvetlenül az előtte elfolyó patakba folyik. A forrásvíz a kifolyócsőn távozik az építményből. Vízhozama átlagosan 6-15 liter percenként.
Vízföldtani érdekesség, hogy a patak a forrástól mintegy 5 m-re kicsiny vízesésen hullik le, ahol gyenge mésztufakiválás tapasztalható a rétegfejeken. Ugyanez a jelenség – forrásmészkő képződése – ismerhető fel a vízesés lábánál, ahol a keleti oldalon található kőzetrésekből kiszivárgó vízből is folyamatos a kiválás. Utóbbi helyszínen két jól elkülöníthető, de egymáshoz igen közeli időszakos működésű forrás jelentkezik szinte azonos magasságban.
A patak amibe torkollik Gégen patak néven van nyilvántartva a DDKVIZIG-nél.
ELNEVEZÉS:
Mostanában került elő egy levéltári irat, mely szerint:
"A szó minden bizonnyal a gége hangutánzó szóból származik.
Eredetileg ugyanis főleg ludak kiáltozását nevezték ekként: gégereznek a ludak.
Az itteni víz meletti lúdtenyésztésre utaló névalkotás lehet."
Valamint "Gégenkútbó jött a víz alagúton át a faluba, a malmosok csinyáták."
Csokonay Sándor szerint Gégen növénytudósról (talán botanikus) lett elnevezve.
FOGLALÁS:
Ellentmondó adatok kerültek napvilágra a forrás foglalásával kapcsolatban, ezért mindegyik leírást ismertetjük.
1.) A forrást 1943-ban foglalta a Mecsek Egyesület, tábláját Csokonay Sándor készítette.
Ennek ellentmond, hogy egy 1939-es kiadású Mecsek térképen feltűnik a neve (lsd. fotó), és az 1939-es leírásban "jóvízű foglalt forrásként" említik.
2.) A Mecsek Egyesület 1942-es évkönyvében a következőket olvashatjuk:
"A munka osztály nagyobb munkát a jövő évben fejthet ki, amikor is a Farkas-völgyben levő "Gégen-kutat" és a "Melegmány forrást" óhajtjuk foglalni.
Előbbi foglalási költségét egyesületünk, utóbbi költségeit a "Kiss József Asztal" fedezi.
Ugyanitt olvasható, hogy az 1943-as évre 180 pengőt irányoztak elő a Gégen-kút foglalására.
3.) Az 1943-as évkönyvben ezt találjuk:
".... az elmúlt évben anyaghiány miatt elmaradt "Gégen-kút" valamint "Melegmány" forrás foglalása is szerepel Egyesületünk ezévi munkaprogramjában."
A foglalás elkészültéről nincs szó az évkönyv további részében sehol.
4.) Az 1944-es évkönyben az előirányzott költségek rovatában ez szerepel:
"a munkaosztálynak előirányzott költség 1945-re a "Gégen-kút" foglalására 500 pengő".
Tehát az eredeti egyesületi évkönyvben nem szerepel az 1943-as foglalás, sőt annak elmaradását és újra és újra tervbe vételét olvashatjuk.
Összesen 680 pengőt irányoztak elő a foglalaláshoz.
5.) Az 1945-ös utolsó évkönyvben szó sincs semmiféle foglalásról. Több (régi)évkönyv nem készült, mivel az Egyesületet feloszlatták.
Tehát:
- Mivel a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) megmaradt - újra alapították a II. világháborút követően - ezért azt feltételezzük, hogy a TTE foglalta a forrást a későbbiekben.
- Vagy már korábban 1939-ben foglalták, mint azt az 1939-es leírásban olvashatjuk.
Amíg elő nem kerülnek újabb adatok ennyit tudunk erről a forrásról.
IHATÓSÁG: lsd. grafikonon
FELÚJÍTÁS:
- 2003-ban Baranyai Rudolf, Marton József és Csábi Mária felújították. Korábban csak részlegesen volt kiépítve, foglalása néhány nagyobb kőből állt merítős rendszerrel.
Az eredeti (25 literes) üllepítő medencébe új kifolyó csövet építettek be, a támfalat is felhúzták, megerősítették, majd a legvégén még egy szép kerek táblát is kapott a forrás.
ÉRDEKESSÉG:
A forrás közelében geoláda is található:
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4093
- A Mecsek részletes kalauza című könyv említi a forrást „Gégenkút (Égerforrás) néven, mely jóvízű foglalt forrás”.
- Gégen-kúttól az Éger-völgyig terjedő völgynek régen Cigány-völgy volt a neve.
A Mecsek Egyesület 1942-es évkönyvében ellenben Farkas-völgynek nevezik.
- Az 1950-es évekig a forrás környékén élt Csonka Mihály (mások szerint Orsós Mátyás) nevű remete, aki a Szentkúti-erdészház közelében egy fakunyhóban lakott, ebből a forrásból hordta a vizet.
- Egykoron ennek a forrásnak a vizét csővezetéken keresztül vezették le Éger-völgybe a helyiek.
- Az 1983-as évi Mecsek térképen a forráshoz a K+ jel vezetett, ma már a P0 visz a oda. A K+ nyomvonalat, illetve a mai állapotot térképvázlaton mutatjuk. Manapság még négy kék jel megtalálható a fákon.
- Egy 1959-es mecseki leírásban az Éger-völgyből a forráshoz eljutást a következőképpen írják le:
"Az Égervölgy talpától a régi taligaúton felfelé, a Cigány-völgyben megyünk, a Cigánytelep ösvényén. "