ÖSSZES Forrás ABC sorrendben


Forrás keresése

Letöltés:
Mecseki források gpx

Adele-kút Ágnes-forrás_1_2_3 Ágoston téri-kút Alexandra&András csobogó Aligvár-forrás Almás-forrás Amália-forrás Andor-forrás Andorlaki-forrás Anyák-kútja Apáca-szökőkút Apacs indián-forrás Apacsok-kútja Aranyág-forrás Aranyeső-forrás Aranyos-kút Árnyas-forrás Árpádtetői-forrás Avar-kút Bába-kút Baglyas-forrás Bagoly-forrás Bajmi-kút Balatonyi-kút Balázs-kút Bálics-1-forrás Balincai-kút Bányász-forrás Bányász-forrás-87 Barátság-forrás Barbakánkerti-kút Barlangkutatók-forrása Béke-forrás Béke-forrás kifolyó Berényi-kút Betyár-forrás Bikfa-forrás Bodzás-forrás (Noémi-kút) Bögrés-kút Bokor-forrás Borbás-forrás Boszorkány-forrás Botos-kút Büdös-kút (Közép-Mecsek) Büdös-kút (Pécsvárad felett) Büdös-kút (Szamár-hegyi) Büdös-víz Bugyogó-forrás Bükkös-forrás Cigány-forrás (Almamellék) Cigány-forrás (Sás-völgy) Cigány-forrás (Zobák-puszta) Cigány-kút Cigány-kút (Jakab-hegy) Cigány-kút (Kis-mélyvölgy) Cikai-forrás Cirkó-forrás Ciszterci-kút Csapa-forrás Csendes-kút Csengő-forrás Csepegő-forrás Cserfa-forrás Cserkész-(Eta)forrás Cserkúti-forrás Csiger-kút Csipkés-forrás Csobogó-forrás Csokonay-kút Csonka Ferenc-forrás Csöpögö-forrás Csorda-kút (Orfű) Csordakút (Zengő) Csurgó Csúszós-forrás (kalte brunnen) Dagonya-forrás Dagonyázó-forrás Dágvány-forrás Daragói-nagy-forrás Darázs-kút Delelő-kút Dérvölgyi-forrás Derzsó-forrás Diás-kút Diós-kút Disznós-kút Dolai-forrás Dombay-forrás Éger-forrás Egészség-forrás Éltető-forrás Erdész-forrás Eszperanto-kút (volt) Etelka-forrás Évi-Jenci-forrás Fajankó-forrás Farkas-forrás (Bika-domb) Farkas-forrás (Éger-völgy) Fazekas-forrás Fecske-forrás Fehér-kút Feketekő-forrás Fekete-kút Fenyves-forrás Ferences-kút (volt) Feri-forrás Fiatal-forrás Flórián-forrás Flórián-kút Flórián-kút (Babarc) Fodorgyöpi-kút forrásmező Forrásmező (Sikonda) Fő utcai-kút Fúros-kút Gáj-kút Gégen-kút Gémeskút Gerda-forrás Gergely Éva-forrás Gizella-forrás Gödör-forrás Gubacsos-forrás Gyertyános-forrás (Józsefháza) Gyertyános-forrás (Szamár-hegy) Gyöngy-kút Gyükés-forrás Gyula-forrás Halász-forrás Hal téri-kút Haramia-forrás Hármasbükk-forrás Hármas-forrás Három-kút Hárs_3-forrás Hársas-forrás Hetény-kút Hetyey-forrás Hetyey-forrás kútja Hidasi-forrás Hidegkúti-forrás Hidegkút (Kis-rét) Hidegkút (Kővágótöttös) Horgász-forrás Hosszú-forrás Húsvét-forrás Ignác-forrás (Petőfi-forrás) Iharos-kút Iker-forrás Ila-kútja Ildikó-forrás Inczédy-forrás Irgalmas-kút Isten-kút Isten-kút (Gyűrűfű) István-forrás István-kút Itató-forrás Íves-forrás Jágerok-kútja Jámborka-forrás Jancsi-forrás János-Ági-forrás Jánosi Engel-forrás Janus víztartály (volt) Jószerencsét-forrás József-forrás József utcai-kút (volt) Józsi-forrás Kalán Miska-kútja Kálmán-forrás Kancsal-forrás Kantavári-forrás Kánya-forrás Kaposvár utcai-forrás Káptalan-forrás Káptalan-kút Káptalan utcai víztartály Kapu-forrás Karácsony-forrás Kaszánya-forrás Kata-forrás Kedves-forrás Kelemen-forrás Kerekes-forrás Kézfogó-forrás Kézfogó-forrás-1 Kézfogó-forrás-2 Kígyós-kút Kincses-forrás Kincskereső-forrás Királygát-forrás Kis-Almás-forrás Kis-bagoly-forrás Kis-Éger-forrás Kis-Gizella-forrás Kiskút-forrás Kis Marcit-forrás Kismélyvölgyi-forrás Kis Mihály remete-forrás Kisnádasdi-forrás Kis-Paplika-forrás Kiss Lajos-forrás Kőfejtő-kút Kő-kút Kőlapos-forrás Kolostor-kút Koponya-kút I. Koponya-kút II. Kőrisliget-kút Korsoma-forrás Körtvélyesi-forrás Kósa-völgyi-forrás Kőszegi-forrás Köves-forrás Krémertanyai-forrás Kumilla-forrás (Basa-kút) Kútfő-forrás Kútvölgyi-kút Laci-forrás Lajos-forrás Lajos-forrás (Bakonya) László-forrás Laura-forrás Lencse-kút Lendület-forrás Lenke-forrás Lépol Ferenc-forrás Liki-forrás Lili-forrás Lili-forrás (Kantavár) Littke-kút (volt) Lobogós-kút Lófej-forrás Lóri-forrás Lucica-kút Máré-forrás Margit-forrás Mária-kút Mariska-forrás Mátyás király-kútja Mecsek-forrás Melegmányi-forrás Memi pasa-kútja Mézes-kút Mihály remete-forrás Miska-forrás Mohosi-kis-kút Mókus-forrás Mosó-kút Mosókút-forrás Murom-forrás Nádasi mosókút és gémeskút Nagydeindoli-forrás Nagy-forrás Nagyszőlő-kút Négybarát-forrás Nyáras-forrás Nyomákói-kút Nyugati-csurgó Oldal-forrás Órás-forrás Őrhegyi-forrás Ötvályus-forrás Őzike-forrás Pacsirta-forrás Pajtás-kút Pálos-kút Panni-forrás Panoráma-forrás Partoldal-forrás Pásztor-forrás Pásztor-kút Pata-forrás Pataki-forrás Pécsvárad-forrás Petőcz-forrás Petrezselyem-forrás Petrezselyem-kút Pipás-forrás Pius-Forrás Pöcsény-kút Pocsolya-forrás Pohár-forrás Pringli-forrás Pumpás-kút Püspök-kút Pusztabányai-kút Rábay-forrás Ravasz-kút Régi-kút Rhimer-kút Rigó-forrás Rigó-kút Róka-forrás Rózsa-forrás RPTC-forrás Sándor-forrás Sándor-forrás (Óbánya) Sárkány-forrás Sárkány-kút Sipsa-forrás Somosi-kút Sugói-forrás Sülevölgyi-forrás Süle-völgyi-forráskút Szalonkás-forrás Szamár-kút Szami-forrás Száraz-gödör-forrás Szarvas-kút Szászvölgyi (MÁV)-forrás Széchenyi-forrás Szederindás-kút Szent Anna-forrás Szent Bertalan-forrás Szent Ferenc-kút Szent Imre-forrás Szent István-forrás Szent István téri-kút Szent János-forrás Szent János-kút Szent Katalin-forrás Szent-kút Szent-kút (Mozsgó) Szentlélek-kút Szent Mihály-forrás (Csertető) Szent Vendel-forrás Szeráf-kút Sziklás-forrás Szőke-forrás Szörnye-forrás Szörnye-forrás-2 Szuadó-forrás Szúnyog-forrás Szunyola-forrás Szürke-forrás Tahumsec-forrás Takanyó-forrás T. András-forrás T. Bettina-forrás Tetaráta-forrás Tető-forrás Tettye-forrás Textiles-forrás Tibi-Gábor-kút Tilos-kút Tixi-forrás T. Kristóf-forrás Tőkés-kút Tölgyes-forrás Topi-kút Toplica-forrás Török-csorgókút Török-kút Török-kút (Kálvária) Török-kút (Nádasd) T. Petra-forrás Tündér-forrás Turista-forrás Üreges-forrás Vacak-forrás Vaditató-forrás Vadvirág-forrás Vagabund-forrás Vágotpusztai-kút Vályus-kút Vár-kút Vásáros-forrás Vasas-forrás Vecseri-forrás Viadukt-forrás Virágházi-kút Vízfő-forrás Vöröskő-kút Wein György-forrás Xavér-kút Zarándok-kút Zipernovsky-forrás Zsolnay-kút
Kezdőlap

Nyugat-Mecsek forrásai Közép-Mecsek forrásai Kelet-Mecsek forrásai Pécs forrásai


Forrás a térképen

Kantavári-forrás

(Közép-Mecsek)



ELHELYEZKEDÉS:

Kantavári-forrás I.

A Kantavári romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található közismert, sok évtizede foglalt forrás. Megközelíthető Kis-rét felől a piros sáv, Lámpás-völgy felől a piros kereszt, illetve a Sötét-völgy felől érkező sárga körjelzéseken.


JELLEMZÉS/Geológia:

Faragott, kötéssel összerakott kőtömbökkel kiépítve, és kifolyócsővel ellátva. A forrás a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból utánpótlódik. Vízhozama kiegyenlített, 2,5–10 liter/perces hozamokat produkál.


FELÚJÍTÁS/Foglalás:

Az adatok ellentmondóak, 1903-as, 1908-as, és 1919-22-es év is megjelenik foglalás évének.
Ráadásul a forrás homlokfalán az 1922-es dátum látható.


RÖVID VÁLTOZAT:

- 1903 a forrás foglalásához /és a menedékház építéséhez/ a Mecsek Egyesület kérésére a Város megadta az engedélyt.
- 1908-ban a Mecsek Egyesület foglaltatta de nem tudjuk kivel, mivel a TTE csak 1910-ben alakult meg, velük biztos nem!
- Az 1912-es évi Turisták Lapjában az áll, hogy "A hidegkúti és kantavári források foglalása kijavíttatott", tehát javíthattak a foglalás falazatán.
- A szerb megszállás alatt (1919-21) a forrás falazata megsérült -míg a Kantavári esőbeállót elpusztították a szerb katonák-, így 1921-ben a TTE tagok kijavították a forrás falazatát.
- 1922. április 23. és május 28. közötti időszakban a TTE újrafoglalta, és ehhez 50 kg cementet (250 korona), 1 kocsi homokot (+ fuvardíj, 750 korona) használtak fel. Ekkor került rá az 1922-es dátum.
A Turistaság és Alpinizmus újságban szó szerint ez jelent meg "Köszönet illeti a TTE-t a Kantavári forrás díszes ujrafoglalásáért."
- 1941-ben 5 vasárnap alatt teljesen újjáépítették, költségeket lsd. 8.) pontnál.
A korabeli Turisták Lapja (1941) is említi az eseményt, lsd. grafika.


HOSSZÚ VÁLTOZAT (részletezve):

1.) A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
Íme: "...eljutunk a Kantavári völgybe illetőleg a Kantavári forráshoz, mely mellett egy magányos hegykúpon régi építmények elvesző romjai találhatók a sűrűben."

2.) Az 1894-es Mecsek Egyesületi évkönyvben szerepelnek a jövő évi célok között: "Az erdei forrásokat befoglaltatni."

3.) Az 1895-ös Mecsek Egyesületi évkönyvben "...kantavári forrás melett a kirándulók kényelmére egy padot helyeztünk el..." olvasható. Foglalásról még szó sincs!

4.) Egy másik helyen: "a forrást először 1903 őszén a Mecsek Egyesület építette ki a ma Kantavárnak nevezett környéken."

- Az 1903-as Mecsek Egyesületi jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk:
"A Kantavári-forrás foglalását és a menedékház építését a város engedélyezte."
- Ezt igazolják újabb levéltári adatok, miszerint 1903. április 10-én az Egyesület kérvényt nyújtott be a városhoz, engedélyezzék számukra, hogy a "Kantavári-forrást -melyet a kirándulók előszeretettel keresnek föl- befoglaltathassuk, nehogy kóbor kutyák s más állatok annak vizét beszennyezzék." Egyuttal engedélyt kér arra is, hogy "a fent nevezett forrás mellett egy kisebbszerű menedékházat létesítsen."
- Az 1903-as évi Mecsek Egyesületi évkönyben annyit írnak a forrásról és környékéről, hogy:
" A Kantavári forrásnál egy menedékházat építettünk, hogy arra a vidékre kiránduló tagtársaink menedékhelyet találjanak, ha hoszabb sétáik közben netán rossz idő érné el őket. A kis menedékház létesítésénél szíves támogatásban részesített bennünket Suha Rezső erdőmester úr, amiért neki őszinte köszönetünket fejezzük ki."

Mindezek ismeretében -a menedékház igen- a forrás foglalása nem készült el, ezért az 1903-as foglalási időpontot elvetjük.

5.) Míg az 1908-as Mecsek Egyesületi évkönyvben ez szerepel: "...foglaltattuk a kantavári forrást és újból befedettük és kijavítottuk az ottani menedékházunkat...".
- Ezt megerősíti az 1909-ben kiadott Kiss József által szerkesztett Mecseki útmutató is, mivel ebben már nem csak a forrás hanem a menedékház is szerepel.
Sajnos a levéltári adatok között (1908-1909) nem találtuk meg ennek megerősítését, így egyenlőre csak a Mecsek Egyesület évkönyvére hagyatkozunk.


---------------------------------- 1908-ban foglaltatta a Mecsek Egyesület.----------------------------------


6.) Az 1912-es évi Turisták Lapjában az áll, hogy "A hidegkúti és kantavári források foglalása kijavíttatott", tehát javíthattak a foglalás falazatán, hogy ez pontosan mit jelent nem tudjuk.

7.) A Természetbarátok Turista Egyesületének pécsi csoportja (TTE) eredeti 1921-ben íródott jegyzőkönyvében azt olvashatjuk, hogy:
"Az építőbizottság tagjai még 1919 nyarán megépítették a Kantavári forrást, melyet 1920-as következő évben újra javítottak."
- 1921-ben a szerb csapatok kivonulását követően a megrongálódott cement falazatot helyreállította a TTE.

8.) A TTE 1922-ben kelt jegyzőkönyve szerint Mischl András szabadidejének feláldozásával, faragott terméskövekből újjáépítette a forrást, ebben az építőosztály vezetője -Hillebrand Győző- és a többi munkás tagtárs is segítette.
Itt nyerte el a mai napig látható formáját, és ez az évszám olvasható manapság is a névtáblán.
-Az 1923-as TTE jegyzőkönyvebn ez áll: "1922-ben újrafoglalták a Kantavári-forrást."
Tehát itt csak a már meglevő forrást "építették/foglalták" újra.
Ezen évek (1921, 1922, 1923) levéltári adatai között nem találtuk meg ennek bizonyító iratát, így egyenlőre csak a TTE jegyzőkönyvére hagyatkozhatunk.


---------------------------------- 1922-ben a TTE "csak" átépítette.----------------------------------


9.) A TTE eredeti, 1941. júliusi jegyzőkönyvében az áll, hogy 1941-ben a TTE fennállásának 30. évfordulóján a forrást 5 vasárnap alatt teljesen újjáépítették. Ez pontosan mit jelent nem tudjuk.
Mostanában került hozzánk egy régi fotó amin az 1941-es dátum és a TTE felirat is látható (lsd. fotó).
Költségek:
Fuvardíj: 15 forint
Anyagok: 610 forint
Munkadíj: 470 forint

Megjegyzés: ebben az időben még a szombat nem volt szabad és vasárnap délelőtt is dolgoztak.


---------------------------------- 1941-ben a TTE "csak" újra átépítette.----------------------------------


10.) Az évtizedek során, csak kisebb javításokat végeztek a forráson, legutóbb a tetejére dőlt hatalmas tölgy meglazította a köveket ezeket kellett újra habarcsos rögzítéssel megjavítani, 2015-ben

Összefoglalva, a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a forrást 1908-ban foglaltatta a Mecsek Egyesület, ezt követően csak átépítések voltak.
Ezért az 1922-es dátum -ami manapság a forrás falazatára van vésve- nem a foglalásának időpontja, hanem az átépítésének.


ÉRDEKESSÉG:

- Az 1994-1995-ös Mecsek forrásai jelvényen is szerepel a forrás.

- Levéltári adatokból tudjuk, hogy a Kantavári völgyben Hebensteit Károly és fia -építési vállalkozók- kutató, feltáró munkát végezhettek és kőbányát nyithattak. A munkálatokat és a kitermelést 1922. október 1-től 1923. március 31-ig (fél évig) folytathatták csak hagyományos kézi módon, robbantásos kitermelés nélkül.
A szerződésben szerepel, hogy a munkásaik részére házat építhetnek a kőbánya mellett, ez a ház lett a Kantavári erdőőri ház.
- Majd 1923. november 1-től 1943. október 11-ig (20 évre) a város bérbe adja a fennt említett vállálkozónak a bánya üzemeltetését és a kitermelés folytatását.
- 1931. februárjában már olyan rossz állapotban volt a ház, hogy az északi oldala kidőlt és a benne lakó erdőőrt (Györkő Vilmost) ki kellett költöztetni.
- E háznak egy 1930-ban kézzel készült "alaprajzát" szerkesztettük meg és a fotók közt látható.
Állítólag 1959-ben még állt a ház.

- A forrás mellett álló esőbeállót Károlyi Sándor a Mecsek Egyesület mérnöke tervezte.

- A Kantavári kőfejtőben kb. 200 millió éves "fekete" mészkővet az un. verfeni bitumenes vastagpados és lemezes mészkővet fejtettek. Jellemző rá ha két ilyen követ összeütünk akkor jellegzetes semmihez nem hasonlítható (bitumenes) szagot áraszt, ezért bitumenes márgának is nevezik.
Állítólag, őrölve, cementbe, gipszbe keverve az 50-es években lépcsőházak falát ezzel festették be, és így mélyfekete csillogó színt adott (szóbeli közlés).

- Kitaibel Pál 1799-ben járt Baranyában, és az írásából tudjuk, hogy a Kantavári-forrásnál is járt és nevén nevezte:
"Kantavár mögött ahol az út a Kantavári forráshoz vezet, feketés szürke palás párhuzamosan leveles pala tör elő a felszínre. A forrás is ebből a palarétegből fakad".

- A Mecsek Egyesület, Barlangkutató osztálya 1929 és 1943 között feltárást végzett a Kantavári-váron, ennek összefoglaló ábráját mutatjuk. A feltárást betemették, ma már nem látható.

- És egy kis meglepetés.... a Kantavári kőfejtő titkairól :-)

Kantavári-forrás II.

Az első Kantavári-forrástól, kb. 40 m-re található időszakos forrás, mely a szárazabb időszakokban elapad. Hozamai szélsőségesek, 0-250 liter/perces értékek között változhat.
2001-ben foglalata az Árpádtetői Erdészet, és Lili-forrás 2001 felirat került rá, lsd. fotó.
Lili-forrás (Kantavár):
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5276341571



CSERKÉSZEK és források:

A Mecsekben több forrás története is kapcsolódik a cserkészethez, még az 1948 előtti, ill. az 1948-1988 közötti ún.: "Katakomba cserkészet" idejéhez is.
Az egyik ilyen a Kantavári-forrás is:
1916. április 17-én itt, a forrásnál alakult meg a 47. számú PCF (Pécsi Ciszterci Főgimnázium = ma Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium) Szent László Cserkészcsapata, Dr. Baumgartner Alán ciszterci szerzetes atya vezetésével, és 8 második osztályos tanulóval.
A 75 éves évforduló alkalmával készült egy emléktábla amely a forrás falazatán lett elhelyezve, mely mára eltűnt, fotón mutatjuk.
- 47. számú PCF cserkészcsapat honlapja:
https://crnl.hu/cserkesz/csapatunk.php#tortenelem



« Kancsal-forrás Kantavári-forrás Kánya-forrás »


Copyright