ELHELYEZKEDÉS:
Kantavári-forrás I.
A Kantavári romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található közismert, sok évtizede foglalt forrás. Megközelíthető Kis-rét felől a piros sáv, Lámpás-völgy felől a piros kereszt, illetve a Sötét-völgy felől érkező sárga körjelzéseken.
JELLEMZÉS/Geológia:
Faragott, kötéssel összerakott kőtömbökkel kiépítve, és kifolyócsővel ellátva. A forrás a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból utánpótlódik. Vízhozama kiegyenlített, 2,5–10 liter/perces hozamokat produkál.
FELÚJÍTÁS/Foglalás:
Az adatok ellentmondóak, 1903-as, 1908-as, és 1919-22-es év is megjelenik foglalás évének.
Ráadásul a forrás homlokfalán az 1922-es dátum látható.
RÖVID VÁLTOZAT:
- 1903 a forrás foglalásához /és a menedékház építéséhez/ a Mecsek Egyesület kérésére a Város megadta az engedélyt.
- 1908-ban a Mecsek Egyesület foglaltatta de nem tudjuk kivel, mivel a TTE csak 1910-ben alakult meg, velük biztos nem!
- Az 1912-es évi Turisták Lapjában az áll, hogy "A hidegkúti és kantavári források foglalása kijavíttatott", tehát javíthattak a foglalás falazatán.
- A szerb megszállás alatt (1919-21) a forrás falazata megsérült -míg a Kantavári esőbeállót elpusztították a szerb katonák-, így 1921-ben a TTE tagok kijavították a forrás falazatát.
- 1922. április 23. és május 28. közötti időszakban a TTE újrafoglalta, és ehhez 50 kg cementet (250 korona), 1 kocsi homokot (+ fuvardíj, 750 korona) használtak fel. Ekkor került rá az 1922-es dátum.
A Turistaság és Alpinizmus újságban szó szerint ez jelent meg "Köszönet illeti a TTE-t a Kantavári forrás díszes ujrafoglalásáért."
- 1941-ben 5 vasárnap alatt teljesen újjáépítették, költségeket lsd. 8.) pontnál.
A korabeli Turisták Lapja (1941) is említi az eseményt, lsd. grafika.
HOSSZÚ VÁLTOZAT (részletezve):
1.) A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
Íme: "...eljutunk a Kantavári völgybe illetőleg a Kantavári forráshoz, mely mellett egy magányos hegykúpon régi építmények elvesző romjai találhatók a sűrűben."
2.) Az 1894-es Mecsek Egyesületi évkönyvben szerepelnek a jövő évi célok között: "Az erdei forrásokat befoglaltatni."
3.) Az 1895-ös Mecsek Egyesületi évkönyvben "...kantavári forrás melett a kirándulók kényelmére egy padot helyeztünk el..." olvasható. Foglalásról még szó sincs!
4.) Egy másik helyen: "a forrást először 1903 őszén a Mecsek Egyesület építette ki a ma Kantavárnak nevezett környéken."
- Az 1903-as Mecsek Egyesületi jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk:
"A Kantavári-forrás foglalását és a menedékház építését a város engedélyezte."
- Ezt igazolják újabb levéltári adatok, miszerint 1903. április 10-én az Egyesület kérvényt nyújtott be a városhoz, engedélyezzék számukra, hogy a "Kantavári-forrást -melyet a kirándulók előszeretettel keresnek föl- befoglaltathassuk, nehogy kóbor kutyák s más állatok annak vizét beszennyezzék." Egyuttal engedélyt kér arra is, hogy "a fent nevezett forrás mellett egy kisebbszerű menedékházat létesítsen."
- Az 1903-as évi Mecsek Egyesületi évkönyben annyit írnak a forrásról és környékéről, hogy:
" A Kantavári forrásnál egy menedékházat építettünk, hogy arra a vidékre kiránduló tagtársaink menedékhelyet találjanak, ha hoszabb sétáik közben netán rossz idő érné el őket. A kis menedékház létesítésénél szíves támogatásban részesített bennünket Suha Rezső erdőmester úr, amiért neki őszinte köszönetünket fejezzük ki."
Mindezek ismeretében -a menedékház igen- a forrás foglalása nem készült el, ezért az 1903-as foglalási időpontot elvetjük.
5.) Míg az 1908-as Mecsek Egyesületi évkönyvben ez szerepel: "...foglaltattuk a kantavári forrást és újból befedettük és kijavítottuk az ottani menedékházunkat...".
- Ezt megerősíti az 1909-ben kiadott Kiss József által szerkesztett Mecseki útmutató is, mivel ebben már nem csak a forrás hanem a menedékház is szerepel.
Sajnos a levéltári adatok között (1908-1909) nem találtuk meg ennek megerősítését, így egyenlőre csak a Mecsek Egyesület évkönyvére hagyatkozunk.
---------------------------------- 1908-ban foglaltatta a Mecsek Egyesület.----------------------------------
6.) Az 1912-es évi Turisták Lapjában az áll, hogy "A hidegkúti és kantavári források foglalása kijavíttatott", tehát javíthattak a foglalás falazatán, hogy ez pontosan mit jelent nem tudjuk.
7.) A Természetbarátok Turista Egyesületének pécsi csoportja (TTE) eredeti 1921-ben íródott jegyzőkönyvében azt olvashatjuk, hogy:
"Az építőbizottság tagjai még 1919 nyarán megépítették a Kantavári forrást, melyet 1920-as következő évben újra javítottak."
- 1921-ben a szerb csapatok kivonulását követően a megrongálódott cement falazatot helyreállította a TTE.
8.) A TTE 1922-ben kelt jegyzőkönyve szerint Mischl András szabadidejének feláldozásával, faragott terméskövekből újjáépítette a forrást, ebben az építőosztály vezetője -Hillebrand Győző- és a többi munkás tagtárs is segítette.
Itt nyerte el a mai napig látható formáját, és ez az évszám olvasható manapság is a névtáblán.
-Az 1923-as TTE jegyzőkönyvebn ez áll: "1922-ben újrafoglalták a Kantavári-forrást."
Tehát itt csak a már meglevő forrást "építették/foglalták" újra.
Ezen évek (1921, 1922, 1923) levéltári adatai között nem találtuk meg ennek bizonyító iratát, így egyenlőre csak a TTE jegyzőkönyvére hagyatkozhatunk.
---------------------------------- 1922-ben a TTE "csak" átépítette.----------------------------------
9.) A TTE eredeti, 1941. júliusi jegyzőkönyvében az áll, hogy 1941-ben a TTE fennállásának 30. évfordulóján a forrást 5 vasárnap alatt teljesen újjáépítették. Ez pontosan mit jelent nem tudjuk.
Mostanában került hozzánk egy régi fotó amin az 1941-es dátum és a TTE felirat is látható (lsd. fotó).
Költségek:
Fuvardíj: 15 forint
Anyagok: 610 forint
Munkadíj: 470 forint
Megjegyzés: ebben az időben még a szombat nem volt szabad és vasárnap délelőtt is dolgoztak.
---------------------------------- 1941-ben a TTE "csak" újra átépítette.----------------------------------
10.) Az évtizedek során, csak kisebb javításokat végeztek a forráson, legutóbb a tetejére dőlt hatalmas tölgy meglazította a köveket ezeket kellett újra habarcsos rögzítéssel megjavítani, 2015-ben
Összefoglalva, a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a forrást 1908-ban foglaltatta a Mecsek Egyesület, ezt követően csak átépítések voltak.
Ezért az 1922-es dátum -ami manapság a forrás falazatára van vésve- nem a foglalásának időpontja, hanem az átépítésének.
ÉRDEKESSÉG:
- Az 1994-1995-ös Mecsek forrásai jelvényen is szerepel a forrás.
- Levéltári adatokból tudjuk, hogy a Kantavári völgyben Hebensteit Károly és fia -építési vállalkozók- kutató, feltáró munkát végezhettek és kőbányát nyithattak. A munkálatokat és a kitermelést 1922. október 1-től 1923. március 31-ig (fél évig) folytathatták csak hagyományos kézi módon, robbantásos kitermelés nélkül.
A szerződésben szerepel, hogy a munkásaik részére házat építhetnek a kőbánya mellett, ez a ház lett a Kantavári erdőőri ház.
- Majd 1923. november 1-től 1943. október 11-ig (20 évre) a város bérbe adja a fennt említett vállálkozónak a bánya üzemeltetését és a kitermelés folytatását.
- 1931. februárjában már olyan rossz állapotban volt a ház, hogy az északi oldala kidőlt és a benne lakó erdőőrt (Györkő Vilmost) ki kellett költöztetni.
- E háznak egy 1930-ban kézzel készült "alaprajzát" szerkesztettük meg és a fotók közt látható.
Állítólag 1959-ben még állt a ház.
- A forrás mellett álló esőbeállót Károlyi Sándor a Mecsek Egyesület mérnöke tervezte.
- A Kantavári kőfejtőben kb. 200 millió éves "fekete" mészkővet az un. verfeni bitumenes vastagpados és lemezes mészkővet fejtettek. Jellemző rá ha két ilyen követ összeütünk akkor jellegzetes semmihez nem hasonlítható (bitumenes) szagot áraszt, ezért bitumenes márgának is nevezik.
Állítólag, őrölve, cementbe, gipszbe keverve az 50-es években lépcsőházak falát ezzel festették be, és így mélyfekete csillogó színt adott (szóbeli közlés).
- Kitaibel Pál 1799-ben járt Baranyában, és az írásából tudjuk, hogy a Kantavári-forrásnál is járt és nevén nevezte:
"Kantavár mögött ahol az út a Kantavári forráshoz vezet, feketés szürke palás párhuzamosan leveles pala tör elő a felszínre. A forrás is ebből a palarétegből fakad".
- A Mecsek Egyesület, Barlangkutató osztálya 1929 és 1943 között feltárást végzett a Kantavári-váron, ennek összefoglaló ábráját mutatjuk. A feltárást betemették, ma már nem látható.
- És egy kis meglepetés.... a Kantavári kőfejtő titkairól :-)
Kantavári-forrás II.
Az első Kantavári-forrástól, kb. 40 m-re található időszakos forrás, mely a szárazabb időszakokban elapad. Hozamai szélsőségesek, 0-250 liter/perces értékek között változhat.
2001-ben foglalata az Árpádtetői Erdészet, és Lili-forrás 2001 felirat került rá, lsd. fotó.
Lili-forrás (Kantavár):
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5276341571
CSERKÉSZEK és források:
A Mecsekben több forrás története is kapcsolódik a cserkészethez, még az 1948 előtti, ill. az 1948-1988 közötti ún.: "Katakomba cserkészet" idejéhez is.
Az egyik ilyen a Kantavári-forrás is:
1916. április 17-én itt, a forrásnál alakult meg a 47. számú PCF (Pécsi Ciszterci Főgimnázium = ma Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium) Szent László Cserkészcsapata, Dr. Baumgartner Alán ciszterci szerzetes atya vezetésével, és 8 második osztályos tanulóval.
A 75 éves évforduló alkalmával készült egy emléktábla amely a forrás falazatán lett elhelyezve, mely mára eltűnt, fotón mutatjuk.
- 47. számú PCF cserkészcsapat honlapja:
https://crnl.hu/cserkesz/csapatunk.php#tortenelem