----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------AZ OLDALON SZEREPLŐ ANYAGOK
---------------------------------------------------------------------(szöveg, fotó, grafika)
----------------------------------------------------------FELHASZNÁLÁSÁHOZ, A SZERZŐ előzetes ENGEDÉLYE KELL!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ELHELYEKEDÉS:
A Pécs – Mánfa közötti 66-os út Árpád-tetőtől északra lévő hajtűkanyarjának közelében fakadó forrás, a kanyartól kék körjelzésű ösvény vezet le hozzá. Mellette asztalt és padot is találunk.
JELLEMZÉS:
A karsztcsurgónak tekintett forrást - mely régen szárazon rakott kövekből kirakott aknás forrás volt - 2006-ban újrafoglalták.
Manapság ülletpítő medencés, íves támfalas foglalású forrás, melyben a kifolyócső fölött látható a márványból készült névtábla. A kifolyástól 10 m-re kezdődik meg a mésztufa kiválása, mely kb. 20 m-es hosszúságban folyamatosan követhető, majd a későbbiekben csak foltszerűen fordul elő.
Bő vízhozamú, csapadékosabb időszakban több helyen lehet vízmegjelenést tapasztalni. Vízhozama kiegyenlített, 15-35 liter/perc értékek között váltakozik.
A forrástól 3 m-re vascsöves vízkivezetés látható, ez volt az eredeti foglalt forrás kivezető csöve. E vízkilépés hozama 0-10 liter/perc.
ELNEVEZÉS:
Körtvélynek a vadkörtét (vackort) nevezték régiesen, és olyan helyeknek adták ezt a nevet ahol sok vadkörte fa nőtt.
Feltesszük, hogy ezen a helyen is valamikor több vadkörte fa állt.
1984-85-ben a forrást a Budafai lakósú Tátrai József és barátai "találták meg", és sokáig Tátrai-forrásként emlegették Budafán.
A rendelkezésünkre álló irodalomból úgy tünt, hogy két Körtvélyesi-forrás is volt a Mecsekben.
Az egyik Árpádtető közelében a mai Józsefháza környékén, a másik a mai Körtvélyesi-forrás.
Ez egyedül csak az 1939-es térképen megjelenő név (ezen jelölve van név nélkül a mai Kötrvélyesi-forrás is, lsd. fotó).
Szerintünk ez elírás lehet, mivel a korábbi 1929-es "Angyalos" térképen sem szerepel, valamint a két különböző 1959-es Kartográfiai térképen sincs rajta.
ÉRDEKESSÉG:
- Kiss József 1926-ban megjelent „Pécs és a Mecsek részletes kalauzában” is említi a forrást.
- A 2006-os felújítás során egy régi vascsövet találtak a patakmederben lejebb, feltehetően régen ez volt a forrás kifolyócsöve. Évtizedekkel ezelőtt Árpádtetőre innen hordták a vizet.
- Üllepítőmedencés forrás esetében, a feltörő forrásvizet több helyen lyukas(perforált) falú edény beépítésével gyűjtik össze, és ennek feltelésével jut ki a kifolyócsövön a víz (lsd. 7.8. ábra balról).
- A Körtvélyesi-forrás közelében levő illegális hulladék lerakókat "felvettük" az OSM térképre:
https://turistautak.openstreetmap.hu/?zoom=16&lat=46.14401&lon=18.24995&layers=B00000TT