Elhelyezkedés:
A Keleti-Mecsekben Pusztabányán az üveghuta és a Betyár-tanya között a völgy kezdetén, betontetővel ellátott régi kút.
Két kút is van kb. 20 méteren belül, ezért mindkettőt felvettük a mecseki források jegyzékébe mivel kiépített, és régóta használatban levő kutak.
Jellemzés:
- Az első Pusztabányai-kút kb. 3 méter mélységű, terméskőből kirakott/falazott és betontetővel lezárt kút, melynek tetején egy Norton(pumpás)-kút lett elhelyezve ami valmikor működött, és ivóvizet szolgáltatott, ellenben 2018-ban már nem sajnos nem működött.
Még 1996. juliusában a Mecseki Erdészet Rt. Kárászi erdészete kitisztította.
- Van aki szerint a második Pusztabányai-kút, az első kút kifolyólya, szerintünk nem így van, de ezt egyenlőre nem tudjuk biztosan.
Ez a kút/forrás egy kövekből falazott felépítményű és egy vascsövön távozik a víz a patakba.
A Dél-Dunántúli Vizügyi Igazgatóság szakembereinek nyilvántartásában Pusztabányai-kőkút néven szerepel.
Érdekesség:
Az ÜVEGHUTÁKRÓL:
Láng Ádám könyvéből idézünk:
"A Keleti-Mecskeben a 18.században 3 üveghuta (üvegkészítő műhely volt).
1.) Óbányán
az üvegolvasztó műhelyt a pécsi Püspök 1700 körül alapította. Az üvegfúvók osztrák, német tartományból jöttek, a hutamesterek Gasteiger családból kerültek ki.
Malom és üvegcsűr is volt a szomszédságban ami a kvarcot zúzta össze. Az üvegkészítéshez sok bükkfa kellett ezért néhány évtized után elfogyott az összes bükk a környéken, ezért újabb üveghutát létesítettek.
2.) Kisújbánya
lett a második hely. Valmikor ezt a területet Csomor-völgynek nevezték.
1762-ben már működött itt üveghuta biztosan, és a huta első vezetője Joseph Adler (Ádler József) volt, aki csehországból jött. Annyira gazdaságos volt, hogy Pécsett több házat is tudott vásárolni a haszonból.
Idővel itt is elfogyott a bükk ezért "továbbálltak" Pusztabánya felé.
A korabeli térképeken Ujj Bányaként említik a területet illetv Hettényer Glasshütte néven is ismert.
3.) Pusztabánya
1780-ban Adler József engedélyt kapott üvegbánya/üveghuta létesítésére, akkor ezt a területe Hidas-Nyáros-hegynek hívták, és átlagosan 5-10 fő dolgozott a területen.
Adatok szerint 1805-ben leállt a huta, ennek több oka is volt: egyrészt mivel Ádler meghalt és a fia nem vitte tovább a munkát, másrész (a fő ok) ebben az időben már olcsóbb volt behozni az üveget mint előállítani.
Az üveghutát Kárpáti Gábor régész tárta fel 1995-ben, 2018-ban is feltárások folynak a területen.