ELHELYEZKEDÉS:
A Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán az erdei kereszttől 300 méterre Nyugatra, a turistautat keresztező régi lénia utáni kanyar közvetlen közelében, az út bal oldalán.
JELLEMZÉS:
Sajnos elhanyagolt állapotu a forrás, mivel a környéke eliszaposodott, és az erdészet az út javítása alkalmával jelentős mennyiségű földet és zuzalékot kotort a közvetlen közelébe.
Fiatalos bükkös, tölgyes erdőben ered, a forrás meletti bükkön "F" jelzés a helyét jelzi, mivel táblája nincs.
Fogalalása nincs, csupán kövekből szárazon összerakott kőhalmaz.
GEOLÓGIA:
A felső-triász homokkőből utánpótlódó, időszakos, rés és hasadékvíz.
A terület geológiai jellemzését lsd. még az ábrán.
FOGLALÁS:
- A TTE (Természetbarátok Turista Egyesületének) Pécsi Csoportja 1941-ben ünnepelte 30 éves jubileumát.
Ebben az évben megkezdte a Büdös víz-forrás kiépítését de csak 1942 tavaszán tudták befejezni az anyagi erőforrások hiánya miatt. Ugyanis - a jubiláló csoport - ez évben már korábban teljesen újjáépítette a Barátság- és a Kantavári-forrást, ami jelentős anyagi erőket igényelt.
ELNEVEZÉS:
A Mecsekben három(négy) Büdös-kút már van, ezért kaphatta a "Büdös-víz" nevet.
A vize ihatatlan egy 1959-es mecseki leírás szerint: "...érintjük a Büdösvíz-forrást, vize nem jó."
Mecsekháti műút:
A Büdös-víz közelében halad el a Mecsekháti műút, amit 1923 májusában, a terepi bejárást követően kezdtek építeni.
1926-ban Tripammer Károly hirtelen meghalt, ezt követően 1927-ben 1 évig Kolossváry Andor töltötte be a megüresedett állást, és ebben az évben megtorpant az út építése.
Csak vitéz Rábay (Raáb) Gyula 1927-es kinevezését követően indult újra, majd 1929-ben elkészült az utolsó Kozári-vadászház előtti szakasz is.
A szakaszait és az építtetőket egy összefoglaló térképvázlaton mutatjuk.
ÉRDEKESSÉG:
- Egy 1941-es évi katonai felmérésen már szerepel a forrás neve mint "Büdösvíz", a 2016-os Mecsek Turistatérképen még mindig szerepel "Büdös-víz" néven, időszakos forrásként.
- Kiss József "Pécs és a Mecseki útmutató (1918)" című művében is említi, Büdösvíz-forrás néven.
- A Mecsek Egyesület 1913-as évkönyvében kiadott térképvázlaton még két Büdöskutat jelölnek, amelyből az egyik a Büdös-víz lett később, lsd. fotó.
- A forrásnak van cserkész kapcsolata is:
1949. áprilisában a mecseki katakombacserkészeknek vezetői továbbképzést tartottak a forrásnál.