ELHELYEZKEDÉS:
A Görgeteg nevű térségben Szentimrőtől és a Malom-erdőtől Délre levő lejtős területen.
Turistaút nem visz a forráshoz, viszont a közvetlen közelében több használaton kívüli erdészeti út is van amit az OSM térképre szerkesztettünk.
JELLEMZÉS:
A völgy felső egyharmadában mohás sziklák alól jelentkező forrásmező. A vízhozam szemmel láthatóan is jelentős 4 liter/perc feletti értéket mutat. A forrás vegyes erdőben ered (Bükk, Tölgy, Gyertyán) és a völgyben halad a Baranya-patak felé.
A környékén 4 állatcsapa látható, ami jelentős, és állandó hozamokra utal.
Az eredésnél töb erdei pajzsika is megtalálható.
GEOLÓGIA:
A miocén rétegekből kilépő nem jelentős hozamu rétegvíz.
Rövid Történet:
vitéz Csokonay Sándor (mecseki források atyja = Pater fontium mecsekiensis) halálát követően (1983. március 23.), a mecseki forrásokat több mint egy évtizedig nem gondozták.
Majd 1996-tól a Mecsek Egyesület munka osztálya vette gondozásba őket.
Sajnos a források rossz állapota miatt több forrást nem sikerült megtalálni, köztük a Józsi-kutat sem, sok közülük kiapadt a bányászati tevékenység miatt.
Előkerült egy régebbi térkép, amin még jelölve volt a kút, és ennek georeferálása után, és a terepi szemle során, elsőre sikerült megtalálni a forrást.
Nemcsak ivóvízként használták, hanem az állatokat is itattak ezen a helyen.
Mi bizonyíthatja, hogy a keresett forrás az:
1.) A forrás 300 méteres közelében semmiféle vízfolyás, patak nincs, tehát ez az egyetlen, nem beszélve arról, hogy a gps-el szinte "neki mentünk" a forrásnak, tehát pontosan sikerült georeferálni a térképet.
2.) A forrás közvetlen közelében a fák kérgén korabeli "bejegyzések" vannak 1963-ból (lsd. fotó). Ebben az időszakban a Görgetegen még kis tanyák álltak, és nagy részén mezőgazdasági termelés folyt (lsd. légifotó, 1968, és egy 1864-es térképvázlat).
Ha ilyen sokan ide jártak nagy valószínűséggel víz is volt.
NEGJEGYZÉS:
1981-ben a Mecseki Híradóban (ekkor még nem Mecsek Híradó volt a neve) olvashatunk arról, hogy a Józsi-kút környékén foglalást terveznek, Kiss Lajos és Molnár István írásában (lsd. fotó). Tehát ekkor még ismert volt a kút/forrás!
Meglepő módon még az 1994-es Mecsek turista térképen is megtaláltuk.
ELNEVEZÉS:
A régi térképen levő Józsi-kút helyett a Józsi-forrás nevet használjuk, mivel jelenleg nem kútról hanem forrásmezőről van szó.
A Mecsek Egyesület 2020-as évkönyvében Pringye-forrásként említik.
ÉRDEKESSÉG:
Vágotpuszta vízellátását 2 ásott kút és egy forrás látta el.
- Az egyik a Stiglicz háznál volt -38 méter mély- és 1926-ban készült,
- a másik a Stadler háznál szintén 38 méter mély.
- Forrás a Görgeteg nevű helyen még ma is meglevő jelen Józsi-forrás.
A Vágotpusztai-kút 1950-ben készült, mely manapság is ellátja a lakókat friss vízzel:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5126957262