ELHELYEZKEDÉS:
A Mecsekháti műút (egyes helyeken helytelenül Melegmányi út) bal oldalán, a Fehérkúti-kulcsosháztól kb. 200 m-re ÉK-re, jelzett ösvény nem vezet a kúthoz.
JELLEMZÉS:
A kút egy zárt "házban" foglal helyet, kívülről csak a vas ajtók és a földdel "burkolt" építmény látható.
Ismereteink szerint az Andor-forráshoz hasonlóan hidrofor segítségével látja el a -POEÜ (Pécsi Orvos-Egészségügyi Sportkör) által gondozott- kulcsosházat.
http://poeu.hu
A Hidrofor működési elvét összefoglaló ábrán mutatjuk (a szivattyut nem jelöltük az ábrán).
A kútból szivattyú segítségével egy (puffer) tartályba juttatják a vizet, ahonnan használat esetén jut el vezetéken a víz a házba.
A működéshez szükséges áram a kulcsosháztól érkező - majd föld alatt becsatlakozó - vezetéken keresztül jut ide.
A Fehérkúti kulcsosházat (menedékházat, ahogy régebben nevezték) a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) pécsi csoportja építette 1951-ben.
Építésének ötlete már 1947-ben felvetődött, és 1948-ban elkezdték az építést de csak 1951-ben készült el, pont a TTE megszűnésének évében.
Ezzel ez lett a 40 évig működő TTE utolsó "munkája".
FOGLALÁS/Építés:
Levéltári adatokból kiderült ki és mikor foglalta a forrást/kutat:
RÖVID VÁLTOZAT:
- 1910-es években Pécs városa elhatározta, hogy a fehérkúti erdőrészben üzemet (Majort) létesít, melynek vízellátását 2 kút fúrásával akarták megvalósítani.
- 1911. augusztus 14-én a fehérkúti erdőrészen a próba fúrások alakalmával mélyített kút 10 méter mélyen jelentős hozamokat mutatott, míg a másik fúrás nem hozott eredményt.
- 1912. októberében a 10 méter mélységű kutat 14 vagy 30 méterre mélyítették(?) a megfelelő vízhozam elérése érdekében.
Azóta van Fehérkúton kút.
RÉSZLETES (hosszú) VÁLTOZAT:
1.) Előzmények:
- 1910-es években a városi erdőben tervezett mezőgazdasági üzem (Major) céljaira akartak próbafúrásokat eszközölni, hogy vizet szolgáltasson az üzemnek.
- Muth Endre a Mecsek Egyesület 2017-es évkönyvében a következőket írja: "1928-ban Raáb Gyula erdőmester a Kolossváry-féle erdészeti központot Keresztkunyhón akarta létrehozni," hiszen a víz/kút ekkor már rendelkezésre állt.
Levéltári adatokból tudjuk, hogy a város is támogatta ezt az elképzelést, mivel az ún.: "Erdészeti kisérleti telep" létesítése céljából erdőbejárást is tartottak -1929. szeptember 3-án-, a Soproni Erdőmérnöki Főiskola tanára -Róth Gyula- személyes részvételével.
A világháború megakadájozta a telep létrejöttét.
- Mivel a kút megmaradt, ezért is építette ide a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) /1951-ben/ a Fehérkúti "menházát", hiszen a vízellátás megoldott volt.
2.) Adatok:
- A vízellátás megvalósításához, próbafúrás előkészítéséhez szakértői véleményeket kértek.
- 1911. augusztus 14-re elkészülnek a próbafúrások és kiderült, hogy két helyen végeztek ilyet:
A.) Kereszt gunyhó mellett, a műúthoz közel, illetve,
B.) az ún. Fehérkúti erdőrészen.
- A.) A Kereszt gunyhó (Keresztkunyhó) melletti fúrás 17 méter mély lett, mivel vizet nem szolgáltatott -megfelelő mennyiségben- ezért ebben a mélységben már nem folytatták a munkát.
- B.) A Fehérkúti fúrás 2 méter átmérőjű "kútszerű mélyítéssel" készült, és már 5 méter mélyen nedvesség volt észlelhető, 10 méter mélyen már szükségessé vát a víz folyamatos kimerése.
- 1912. január 12-én a Kozári vadászháznál egy megbeszélés zajlott, mégpedig azzal a céllal, hogy a Fehérkúti erdőrészen már meglévő 10 méter mélységű, akkor még "B-jelzésű" kutat a nagyobb vízhozam érdekében mélyíteni kell. A megbeszélésen résztvettek:
Tripammer Károly (erdőtisz),
Gianone Virgil (bányafelügyelő),
Schmidt Jenő (királyi bányamérnök),
Rauch János (főmérnök, az eredeti Tubesi János kilátó tervezője, lsd. grafika).
-A jegyzőkönyvből kiderül, hogy mindannyian egyetértenek abban, "a kút vízhozama növelhető a jelenlegi 10 méterről nagyobb (30 méter) mélységig mélyítést követően".
3.)Határozat:
Amennyiben a kút elvárt napi hozama 10 és 30 méter között, 60-70 hekto-liter, abban az esetben nincs szükség a "csapás irányába hajtott oldaltárnákra" (oldaltárnákat a rekonstrukciós rajzon mutatjuk).
A kút mélyítése 1912. október 1-én kezdődött és Szebényi Imre kútásó vállalkozó végezte, 1800 koronáért, és még ez évben elkészült.
- A levéltárból előkerült 1948-évi helyrajz is gémeskútként említi, sőt -egy gémes kutat ábrázoló vonal rajzzal- jelöli is a szövegben írtakat megerősítve, lsd. helyrajz.
- Az 1960-as években a kút melett még látható volt a gémeskút "ágasa", és ekkor még -a leírások szerint- nem volt "jóvízű", tisztítást igényelt.
- Nagy Balázs a Fehérkúti-kulcsosház kezelője szerint a kút 14 m mély és betongyűrűs.
MECSEKHÁTI műút:
A Fehér-kút mellett halad el a Mecsekháti műút, amit 1923 májusában, a terepi bejárást követően kezdtek építeni.
1926-ban Tripammer Károly hirtelen meghalt, ezt követően 1927-ben 1 évig Kolossváry Andor -Sikondai fürdő építtetője- töltötte be a megüresedett állást, ezért ebben az évben megtorpant az út építése.
Csak vitéz Rábay (Raáb) Gyula 1927-es kinevezését követően indult újra, majd 1929-ben elkészült az utolsó Kozári-vadászház előtti szakasz is.
A szakaszait és az építtetőket -tiszteletünk jeléül- egy összefoglaló térképvázlaton mutatjuk.
ÉRDEKESSÉG:
- Feljebb már említettük, hogy a kút régen gémes-kút volt, majd kerekes kúttá alakították - ez utóbbi még nem bizonyított-, és végül szivattyús rendszerű lett, így a megépült kulcsosház vízellátását látta/látja el.
- Korona fizető eszközről:
http://papirpenz.hu/korona
- Az eredeti 1948-as tervrajzon látható kulcsosház/menház "kissé" másként néz ki mint manapság, lsd. az összehasonlító ábrát.
Két lehetséges magyarázata van ennek, mégpedig, hogy nem a rajzon elékszített változat épült meg, vagy 1956-ban (a Lapisi erdőőri házhoz hasonlóan) lerombolták.
Ennek kiderítése jellenleg is tart.
----------------------------------
Részletes leírás a Fehérkúti menedékház építésével kapcsolatban:
1947.
- Az éves közgyűlésen új vezetőséget választottak:
az elnök Tolnai József,
alelnök: Sziebl Antal,
főtitkár: Mészáros Dezsőné,
titkár: Tátrai Béla.
Ezen a közgyűlésen vetődik fel először egy új menedékház építése Fehérkúton.
A budapesti központtól levél érkezett, amelyben leírják, hogy az új menedékház telkét az Állami Erdőhivatal 10 évre adja.
Menedékház-építő bizottságot választottak, amelynek feladata volt az építkezés előkészítése.
A cél az volt, hogy olyan menedékházat építsenek, amely elsősorban a turisták szemszögéből megfelelő.
A közös elképzeléseket több mérnöknek elmondták, és a tervek elkészülte után a legjobbat választották ki. Addig is a rendelkezésre álló (korábban vásárolt) 3000 db téglából egy ideiglenes helyiséget építettek a sízők, illetve télen túrázók részére.
Bejelentették az augusztus 6-i választmányi ülésen, hogy a főtitkár az új menedékház szerződését kézhez vette. A szerződés 25 évre szól, évi telekár 10 forint, és 25 év után olyan állapotban kell visszaadni a területet, ahogyan kapta az egyesület. Elhatározták az év végén, hogy a maradék pénzükön anyagot és fontosabb dolgokat vásárolnak az új menedékházhoz (pl. egy tűzhelyet vásároltak 70 forintért).
1948.
- Az egyesület legnagyobb munkája a fehérkúti turistaház építése volt. Sok pécsi gyár, üzem segítette az építkezést fuvarokkal, az építkezés sok-sok társadalmi munkával készült. Az új menedékház építésén vasárnaponként csaknem valamennyi pécsi természetjáró önkéntes munkával vesz részt, fejti a követ, ássa az alapot.
Az Újjáépítési Nemzeti Vállalat munkaerővel, az üzemek és gyárak fuvarral segítik az építkezést.