Forrás keresése

Letöltés:
Mecseki források gpx

Ágnes-forrás_1_2_3 Ágoston téri-kút Alexandra&András csobogó Aligvár-forrás Almás-forrás Amália-forrás Andor-forrás Andorlaki-forrás Anyák-kútja Apacs indián-forrás Apacsok-kútja Aranyág-forrás Aranyeső-forrás Aranyos-kút Árnyas-forrás Árpádtetői-forrás Avar-kút Bába-kút Baglyas-forrás Bagoly-forrás Bajmi-kút Balatonyi-kút Balincai-kút Bányász-forrás Bányász-forrás-87 Barátság-forrás Barbakánkerti-kút Barlangkutatók-forrása Béke-forrás Béke-forrás kifolyó Berényi-kút Betyár-forrás Bikfa-forrás Bodzás-forrás (Noémi-kút) Bögrés-kút Bokor-forrás Boszorkány-forrás Botos-kút Büdös-kút (Közép-Mecsek) Büdös-kút (Pécsvárad felett) Büdös-kút (Szamár-hegyi) Büdös-víz Bugyogó-forrás Bükkös-forrás Cigány-forrás (Almamellék) Cigány-forrás (Sás-völgy) Cigány-forrás (Zobák-puszta) Cigány-kút Cigány-kút (Jakab-hegy) Cigány-kút (Kis-mélyvölgy) Cikai-forrás Cirkó-forrás Ciszterci-kút Csapa-forrás Csendes-kút Csengő-forrás Csepegő-forrás Cserfa-forrás Cserkész-(Eta)forrás Cserkúti-forrás Csiger-kút Csipkés-forrás Csobogó-forrás Csokonay-kút Csonka Ferenc-forrás Csöpögö-forrás Csorda-kút (Orfű) Csordakút (Zengő) Csurgó Csúszós-forrás (kalte brunnen) Dagonya-forrás Dagonyázó-forrás Dágvány-forrás Daragói-nagy-forrás Darázs-kút Delelő-kút Dérvölgyi-forrás Derzsó-forrás Diós-kút Disznós-kút Dolai-forrás Dombay-forrás Éger-forrás Egészség-forrás Éltető-forrás Erdész-forrás Etelka-forrás Évi-Jenci-forrás Fajankó-forrás Farkas-forrás (Bika-domb) Farkas-forrás (Éger-völgy) Fecske-forrás Fehér-kút Feketekő-forrás Fenyves-forrás Feri-forrás Fiatal-forrás Flórián-kút Fodorgyöpi-kút Forrásmező (Sikonda) Fő utcai-kút Fúros-kút Gáj-kút Gégen-kút Gémeskút Gerda-forrás Gergely Éva-forrás Gizella-forrás Gödör-forrás Gubacsos-forrás Gyertyános-forrás (Józsefháza) Gyertyános-forrás (Szamár-hegy) Gyöngy-kút Gyükés-forrás Gyula-forrás Halász-forrás Hal téri-kút Hármasbükk-forrás Hármas-forrás Három-kút Hárs_3-forrás Hársas-forrás Hetyey-forrás Hetyey-forrás kútja Hidasi-forrás Hidegkúti-forrás Hidegkút (Kis-rét) Hidegkút (Kővágótöttös) Horgász-forrás Hosszú-forrás Húsvét-forrás Ignác-forrás (Petőfi-forrás) Iharos-kút Iker-forrás Ila-kútja Ildikó-forrás Inczédy-forrás Irgalmas-kút Isten-kút Isten-kút (Gyűrűfű) István-forrás Itató-forrás Íves-forrás Jágerok-kútja Jámborka-forrás Jancsi-forrás János-Ági-forrás Jószerencsét-forrás József-forrás Józsi-forrás Kalán Miska-kútja Kálmán-forrás Kancsal-forrás Kantavári-forrás Kánya-forrás Káptalan-forrás Káptalan-kút Kapu-forrás Karácsony-forrás Kaszánya-forrás Kata-forrás Kedves-forrás Kerekes-forrás Kézfogó-forrás Kézfogó-forrás-1 Kézfogó-forrás-2 Kígyós-kút Kincses-forrás Kincskereső-forrás Királygát-forrás Kis-Almás-forrás Kis-bagoly-forrás Kis-Éger-forrás Kis-Gizella-forrás Kiskút-forrás Kis Marcit-forrás Kismélyvölgyi-forrás Kis Mihály remete-forrás Kisnádasdi-forrás Kis-Paplika-forrás Kiss Lajos-forrás Kőfejtő-kút Kő-kút Kőlapos-forrás Kolostor-kút Koponya-kút I. Koponya-kút II. Korsoma-forrás Körtvélyesi-forrás Kósa-völgyi-forrás Kőszegi-forrás Köves-forrás Krémertanyai-forrás Kumilla-forrás (Basa-kút) Kútfő-forrás Kútvölgyi-kút Laci-forrás Lajos-forrás Lajos-forrás (Bakonya) László-forrás Laura-forrás Lencse-kút Lendület-forrás Lenke-forrás Lépol Ferenc-forrás Liki-forrás Lili-forrás Lili-forrás (Kantavár) Lobogós-kút Lófej-forrás Lóri-forrás Lucica-kút Máré-forrás Margit-forrás Mária-kút Mariska-forrás Mátyás király-kútja Mecsek-forrás Melegmányi-forrás Mézes-kút Mihály remete-forrás Miska-forrás Mohosi-kis-kút Mókus-forrás Mosó-kút Mosókút-forrás Nagydeindoli-forrás Nagy-forrás Nagyszőlő-kút Négybarát-forrás Nyáras-forrás Nyomákói-kút Nyugati-csurgó Oldal-forrás Órás-forrás Őzike-forrás Pajtás-kút Pálos-kút Panni-forrás Panoráma-forrás Partoldal-forrás Pásztor-forrás Pásztor-kút Pata-forrás Pataki-forrás Pécsvárad-forrás Petőcz-forrás Petrezselyem-kút Petrezselymes-kút Pipás-forrás Pius-Forrás Pocsolya-forrás Pohár-forrás Pringli-forrás Pumpás-kút Püspök-kút Pusztabányai-kút Rábay-forrás Ravasz-kút Régi-kút Rigó-forrás Rigó-kút Róka-forrás Rózsa-forrás RPTC-forrás Sándor-forrás Sándor-forrás (Óbánya) Sárkány-forrás Sárkány-kút Sipsa-forrás Somosi-kút Sugói-forrás Sülevölgyi-forrás Süle-völgyi-forráskút Szalonkás-forrás Szamár-kút Szami-forrás Száraz-gödör-forrás Szarvas-kút Széchenyi-forrás Szederindás-kút Szent Bertalan-forrás Szent Ferenc-kút Szent Imre-forrás Szent István téri-kút Szent János-forrás Szent János-kút Szent-kút Szent-kút (Mozsgó) Szentlélek-kút Szent Mihály-forrás (Csertető) Szeráf-kút Sziklás-forrás Szőke-forrás Szörnye-forrás Szörnye-forrás-2 Szuadó-forrás Szúnyog-forrás Szunyola-forrás Szürke-forrás Tahumsec-forrás Takanyó-forrás T. András-forrás T. Bettina-forrás Tetaráta-forrás Tető-forrás Textiles-forrás Tibi-Gábor-kút Tilos-kút Tixi-forrás T. Kristóf-forrás Tőkés-kút Tölgyes-forrás Topi-kút Toplica-forrás Török-csorgókút Török-kút T. Petra-forrás Tündér-forrás Turista-forrás Üreges-forrás Vacak-forrás Vaditató-forrás Vadvirág-forrás Vagabund-forrás Vágotpusztai-kút Vályus-kút Vár-kút Vásáros-forrás Vasas-forrás Vecseri-forras Viadukt-forrás Vízfő-forrás Wein György-forrás Xavér-kút Zarándok-kút Zipernovsky-forrás Zsolnay-kút

Fehér-kút

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------AZ OLDALON SZEREPLŐ ANYAGOK
---------------------------------------------------------------------(szöveg, fotó, grafika)
----------------------------------------------------------FELHASZNÁLÁSÁHOZ, A SZERZŐ előzetes ENGEDÉLYE KELL!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Elhelyezkedés:

A Mecsekháti műút (egyes helyeken helytelenül Melegmányi út) bal oldalán, a Fehérkúti-kulcsosháztól kb. 200 m-re ÉK-re, jelzett ösvény nem vezet a kúthoz.


Jellemzés:

A kút egy zárt "házban" foglal helyet, kívülről csak a vas ajtók és a földdel "burkolt" építmény látható.
Ismereteink szerint az Andor-forráshoz hasonlóan hidrofor segítségével látja el a -POEÜ (Pécsi Orvos-Egészségügyi Sportkör) által gondozott- kulcsosházat.
http://poeu.hu

A Hidrofor működési elvét összefoglaló ábrán mutatjuk (a szivattyut nem jelöltük az ábrán).
A kútból szivattyú segítségével egy (puffer) tartályba juttatják a vizet, ahonnan használat esetén jut el vezetéken a víz a házba.
A működéshez szükséges áram a kulcsosháztól érkező - majd föld alatt becsatlakozó - vezetéken keresztül jut ide.

A Fehérkúti kulcsosházat (menedékházat, ahogy régebben nevezték) a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) pécsi csoportja építette 1951-ben.
Építésének ötlete már 1947-ben felvetődött, és 1948-ban elkezdték az építést de csak 1951-ben készült el, pont a TTE megszűnésének évében.
Ezzel ez lett a 40 évig működő TTE utolsó "munkája".


Foglálás/Építés:

Levéltári adatokból kiderült ki és mikor foglalta a forrást/kutat:


RÖVID VÁLTOZAT:

- 1910-es években Pécs városa elhatározta, hogy a fehérkúti erdőrészben üzemet (Majort) létesít, melynek vízellátását 2 kút fúrásával akarták megvalósítani.
- 1911. augusztus 14-én a fehérkúti erdőrészen a próba fúrások alakalmával mélyített kút 10 méter mélyen jelentős hozamokat mutatott, míg a másik fúrás nem hozott eredményt.
- 1912. októberében a 10 méter mélységű kutat 14 vagy 30 méterre mélyítették(?) a megfelelő vízhozam elérése érdekében.
Azóta van Fehérkúton kút.


RÉSZLETES (hosszú) VÁLTOZAT:

1.) Előzmények:
- 1910-es években a városi erdőben tervezett mezőgazdasági üzem (Major) céljaira akartak próbafúrásokat eszközölni, hogy vizet szolgáltasson az üzemnek.
- Muth Endre a Mecsek Egyesület 2017-es évkönyvében a következőket írja: "1928-ban Raáb Gyula erdőmester a Kolossváry-féle erdészeti központot Keresztkunyhón akarta létrehozni," hiszen a víz/kút ekkor már rendelkezésre állt.
Levéltári adatokból tudjuk, hogy a város is támogatta ezt az elképzelést, mivel az ún.: "Erdészeti kisérleti telep" létesítése céljából erdőbejárást is tartottak -1929. szeptember 3-án-, a Soproni Erdőmérnöki Főiskola tanára -Róth Gyula- személyes részvételével.
A világháború megakadájozta a telep létrejöttét.
- Mivel a kút megmaradt, ezért is építette ide a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) /1951-ben/ a Fehérkúti "menházát", hiszen a vízellátás megoldott volt.

2.) Adatok:
- A vízellátás megvalósításához, próbafúrás előkészítéséhez szakértői véleményeket kértek.
- 1911. augusztus 14-re elkészülnek a próbafúrások és kiderült, hogy két helyen végeztek ilyet:
A.) Kereszt gunyhó mellett, a műúthoz közel, illetve,
B.) az ún. Fehérkúti erdőrészen.

- A.) A Kereszt gunyhó (Keresztkunyhó) melletti fúrás 17 méter mély lett, mivel vizet nem szolgáltatott -megfelelő mennyiségben- ezért ebben a mélységben már nem folytatták a munkát.
- B.) A Fehérkúti fúrás 2 méter átmérőjű "kútszerű mélyítéssel" készült, és már 5 méter mélyen nedvesség volt észlelhető, 10 méter mélyen már szükségessé vát a víz folyamatos kimerése.

- 1912. január 12-én a Kozári vadászháznál egy megbeszélés zajlott, mégpedig azzal a céllal, hogy a Fehérkúti erdőrészen már meglévő 10 méter mélységű, akkor még "B-jelzésű" kutat a nagyobb vízhozam érdekében mélyíteni kell. A megbeszélésen résztvettek:
Tripammer Károly (erdőtisz),
Gianone Virgil (bányafelügyelő),
Schmidt Jenő (királyi bányamérnök),
Rauch János (főmérnök, az eredeti Tubesi János kilátó tervezője, lsd. grafika).
-A jegyzőkönyvből kiderül, hogy mindannyian egyetértenek abban, "a kút vízhozama növelhető a jelenlegi 10 méterről nagyobb (30 méter) mélységig mélyítést követően".

3.)Határozat:
Amennyiben a kút elvárt napi hozama 10 és 30 méter között, 60-70 hekto-liter, abban az esetben nincs szükség a "csapás irányába hajtott oldaltárnákra" (oldaltárnákat a rekonstrukciós rajzon mutatjuk).

A kút mélyítése 1912. október 1-én kezdődött és Szebényi Imre kútásó vállalkozó végezte, 1800 koronáért, és még ez évben elkészült.

- A levéltárból előkerült 1948-évi helyrajz is gémeskútként említi, sőt -egy gémes kutat ábrázoló vonal rajzzal- jelöli is a szövegben írtakat megerősítve, lsd. helyrajz.

- Az 1960-as években a kút melett még látható volt a gémeskút "ágasa", és ekkor még -a leírások szerint- nem volt "jóvízű", tisztítást igényelt.

- Nagy Balázs a Fehérkúti-kulcsosház kezelője szerint a kút 14 m mély és betongyűrűs.


MECSEKHÁTI műút:

A Fehér-kút mellett halad el a Mecsekháti műút, amit 1923 májusában, a terepi bejárást követően kezdtek építeni.
1926-ban Tripammer Károly hirtelen meghalt, ezt követően 1927-ben 1 évig Kolossváry Andor töltötte be a megüresedett állást, ezért ebben az évben megtorpant az út építése.
Csak vitéz Rábay (Raáb) Gyula 1927-es kinevezését követően indult újra, majd 1929-ben elkészült az utolsó Kozári-vadászház előtti szakasz is.
A szakaszait és az építtetőket -tiszteletünk jeléül- egy összefoglaló térképvázlaton mutatjuk.


ÉRDEKESSÉG:

- Feljebb már említettük, hogy a kút régen gémes-kút volt, majd kerekes kúttá alakították - ez utóbbi még nem bizonyított-, és végül szivattyús rendszerű lett, így a megépült kulcsosház vízellátását látta/látja el.

- Korona fizető eszközről:
http://papirpenz.hu/korona

- Az eredeti 1948-as tervrajzon látható kulcsosház/menház "kissé" másként néz ki mint manapság, lsd. az összehasonlító ábrát.
Két lehetséges magyarázata van ennek, mégpedig, hogy nem a rajzon elékszített változat épült meg, vagy 1956-ban (a Lapisi erdőőri házhoz hasonlóan) lerombolták.
Ennek kiderítése jellenleg is tart.

----------------------------------

Részletes leírás a Fehérkúti menedékház építésével kapcsolatban:

1947.
- Az éves közgyűlésen új vezetőséget választottak:
az elnök Tolnai József,
alelnök: Sziebl Antal,
főtitkár: Mészáros Dezsőné,
titkár: Tátrai Béla.
Ezen a közgyűlésen vetődik fel először egy új menedékház építése Fehérkúton.
A budapesti központtól levél érkezett, amelyben leírják, hogy az új menedékház telkét az Állami Erdőhivatal 10 évre adja.

Menedékház-építő bizottságot választottak, amelynek feladata volt az építkezés előkészítése.
A cél az volt, hogy olyan menedékházat építsenek, amely elsősorban a turisták szemszögéből megfelelő.
A közös elképzeléseket több mérnöknek elmondták, és a tervek elkészülte után a legjobbat választották ki. Addig is a rendelkezésre álló (korábban vásárolt) 3000 db téglából egy ideiglenes helyiséget építettek a sízők, illetve télen túrázók részére.

Bejelentették az augusztus 6-i választmányi ülésen, hogy a főtitkár az új menedékház szerződését kézhez vette. A szerződés 25 évre szól, évi telekár 10 forint, és 25 év után olyan állapotban kell visszaadni a területet, ahogyan kapta az egyesület. Elhatározták az év végén, hogy a maradék pénzükön anyagot és fontosabb dolgokat vásárolnak az új menedékházhoz (pl. egy tűzhelyet vásároltak 70 forintért).


1948.
- Az egyesület legnagyobb munkája a fehérkúti turistaház építése volt. Sok pécsi gyár, üzem segítette az építkezést fuvarokkal, az építkezés sok-sok társadalmi munkával készült. Az új menedékház építésén vasárnaponként csaknem valamennyi pécsi természetjáró önkéntes munkával vesz részt, fejti a követ, ássa az alapot.
Az Újjáépítési Nemzeti Vállalat munkaerővel, az üzemek és gyárak fuvarral segítik az építkezést.


A forrás térképen



« Fecske-forrás Fehér-kút Feketekő-forrás »