ELHELYEZKEDÉS:
Az Aradi vértanuk útja és a Hunyadi János utca sarkán.
JELLEMZÉS:
Vöröskő-kút név mellett Petrezselymes-kútként is ismert.
A valmikori Bánfai-ház előtt áll ezért "Bánfai-féle ház előtti kútnak" nevezték.
1895. évi várostérképen még nem jelez kutat azon a helyen, és mivel a Kaposvári-forrást a város 1902. február 25-én foglalta -egy jegyzőkönyv szerint- ezért a mai Bánfai-kutat is ekkor építhették, illetve azóta említik ezen a néven.
A Vöröskő-kút elődjéről is találtunk leírást:
"Az Aradi Vértanúk útja sarkán volt egy Nepomuki Szent Jánosról nevezett kút. Ezt lebontották és helyette épült a mostani a XIX. század végén. Láthatóan a mai sarokházhoz van tájolva. Akkor a mai vascsővezetékre kapcsolták. Vizét a KÖJÁL fertőzöttnek találta és ezért kizárták a fogyasztásból, lsd. fotó."
ELNEVEZÉS:
Mivel perm-kori (300-250 millió éves) vörös homokkőből van, innen a neve.
ÉRDEKESSÉG:
A kút már sokkal régebb óta létezik, Josef Haűy 1686-os térképén már jelölve van.
A Kaposvár utcai-forrás vizét vezette le régebben a városba.
Vele szemben állt valamikor a város északi kapuja (Vaskapu, Kaposvári kapu), az emléktábla a kúttal szemközti, déli oldalon található.
A kútból jelenleg a Pécs város vezetékes ivóvíze folyik ki, tehát iható forrás/kút. (Legalább egy csap lenne rajta, hogy ne az utcára jusson a víz.)
Előkerült a Baranya Megyei Levéltárból a kút 1943-as rajza, melynek rekonstrukcióját (Mecsekjáró készítette) egy 2017-es állapottal együtt.
----------------------------
A forrásvíz korabeli útja (értelmezéshez lsd. vázlattérkép):
- 1891. előtt a Kaposvár úti-forrásból a Petrezselymes/vöröskő/-kútba jutott,
- majd innen a Széchenyi téri elosztó tárolóba, (Megye és a Mária utca sarka, ma egy leveles kút áll a helyén, lsd. térképvázlat),
- itt elágazott a vezeték:
a.) Egyik ága tovább a Felső-(csorgó)kútba (dzsámi és a szentháromság szobor között volt), majd nyugatnak kanyarodva a Ferenciek utcáján a Ferences kolostor melleti kútba.
b.) A másik ága a Király utca magasságában a földbe mélyített elosztó medencébe (ma már nincs meg),
- tovább, a Percel utcával szemben az ún. török(alsó)-kútba jutott a víz (1891-ben elbontották).
- Innen tovább haladva, a Munkácsy Mihály utcában az ún. Irgalmasok melletti kútba (1796-ban építették) lsd. térképvázlat,
- és itt átkapcsolódás után a Hal téri-kútba ("Halpiartz") jutott a forrásvíz (1851-ben építették), ahol ma egy új építésű található.
- A Széchenyi téri kútba még a Tettye-forrásból is érkezett víz.
További magánkutakbeli útját nem részletezzük.
A Petrezselymes(Vöröskő)-kúton valamikor szép kifolyó volt (2008) mára eltünt, pedig ritka érték az ilyen remekmű. A kifolyót Gellér B. István készítette, és a gorgó-fej a Berényi-kúton lévő fejhez hasonlított.
Manapság hasonló kifolyót csak a
Berényi-kúton (https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5133163016 ),az
Andor-forráson (https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-543637010 ), illetve a
Ciszterci-kúton (https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5162463792 )láthatunk.
Kaposvár utcai-forrás:
A pécsi forrásalagutak és csorgókutak szakértőjét Baranyai Pált hívjuk segítségül, hogy a kútról szóló rövid információkat összefoglaljuk.
"A Kaposvár úti-forrás a Hunyadi János út 25. sz. épület kapuja előtti járda, és az úttest közötti (autóbejáró miatt aszfaltozott) sávban van, a felszín alatt 6.5 m mélyen, lsd fotó."
"Lejutni viszont egy alaguton keresztül lehet melynek lejárója (temészetesen zárva) a Hunyadi János út 19. sz. ház előtti járdán egy acéllemezzel fedett, kb. 4 méter mélységű aknán leereszkedve, É-i irányban, kb. 63 métert haladva egy alagútban közelíthető meg."
----
A kút pontos leírását itt nem közöljük, Baranyai Pál és Baumann József a "pécsi séták pécsi források" füzetecskében lehet elolvasni.
----
Széchenyi téri kutak:
A Széchenyi téren 2 kút volt valamikor az 1701 előtti időben.
1.) Felső(csorgó)-kút/Karáfi-Kászim csorgója
2.) Alsó(Török)-kút/Kádi csorgója (1701-ig)
-Kádi=bíró
Megjegyzés:
1701-ben az Alsó(Török)-kutat elbontották, és a mai Zolnay-kút irányába (dél-felé), egy újat építettek. Ezt az "újat" nevezzük a térképen Alsó(Török)-kútnak, vagyis a régi nevén említjük.
Majd 1891-ben a Felső kút, és 1893. március 28-án az alsó kút is eltünt. :-(
(Okok: Rendszeres fertőzések voltak a kutak rossz állapota miatt, a Tettyei vízvezeték megépítése után -1891- a város érdeke az volt, hogy minnél többen rácsatlakozzanak az új vezetékre a közös teherviselés/megtérülés miatt.)
ÉRDEKESSÉG-2:
- 1865-ben a Széchenyi téri elosztót -a két utca sarkáról- áthelyezték a Belvárosi templom (dzsámi) észak-keleti falába, mivel a Fő téren a piacok alkalmával, a sok ló ürüléke szennyezte a vizét.
1979-ben még állítólag a dzsámi falában megvolt a medence. A Dzsámi 2014-es felújításban részt vevő Tóth Zsolt régész megtalálta ezt a medencét és a rendelkezésünkre bocsátotta a fotóit, köszönet érte, lsd fotó. A fotók mellett egy rekonstrukciós rajz is látható az értelmezéshez.
- A hal téri kút mögötti várfalat 1806-ban bontották ki.
- Tudomásunk szerint az Irgalmas-kút manapság már nem ad vizet.
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-5174401867
- A Széchenyi téri kutakat télen ún. "ganaj feltartó fákkal" vették körbe. Ez tkp. deszkafal, amivel a kút medencéjét burkolták. A deszka, valamint a kút közötti hézagba istálló tárgyát tettek.
A bomló trágyában keletkező "biológiai hő" megakadályozta a kút szétfagyását. Erre azért volt szükség mivel a medence nem fagyálló kőből készült.
- 1951-ben kezdték lebontani a mai Kálvária, Aradi vértanúk útján álló régi házakat. Ezt a kezdeti állapotot mutatjuk, és ott a Petrezselymes(Vöröskő)-kút is a "sarokban".