ELHELYEZKEDÉS:
Az Éger-völgyben, a tó nyugati oldalában, annak szintje felett pár méterrel magasabban jelentkező forrás, a zöld sáv jelzésű turistaút mellett.
JELLEMZÉS/Geológia:
Egy hatalmas csodaszép bükk -hagyásfa- tövéből folyik a forrás.
Kötéssel összerakott, egyes darabjaiban faragott vörös homokkő tömbökből felépített a foglalása. A támfalból kiálló kifolyócső felett látható a névtáblája, a felirat fölött az 1961-es évszám olvasható.
- A tartósan igen alacsony hozamokat biztosító forrás az alsó triász homokkő réseiből és hasadékaiból utánpótlódik. A gyéren kifolyó vizet egy mesterséges patakmederrel a tó irányába vezették el. Vízhozama 0,5-6 liter/perc értékek között ingadozik.
FOGLALÁS:
1.) A forrást 1961-ben foglalták a Pécs Városi Idegenforgalmi Hivatal megbízásából Németh Gyula, Keresztes Attila és Ocsenás Béla. Az Éger-völgy környéki források építésének munkálatait ebben az időben Balázs József és Örkény Miklós koordinálták, akik a parkerdei létesítményekért voltak felelősek.
- Márton József erdőgondnok elmondása alapján, tudjuk, hogy az Uránvárosi általános iskola Barátság (üttörő) örsének 11 tagja is eljött a forrás foglalása alkalmával "segíteni", és először Jóbarátság-forrás lett a neve -a jelenlegi- delelő-kútnak (az örs neve után).
Az első tábla rézből készült, sajnos nagyon hamar eltűnt, és ekkor vésett neki Csokonay Sándor egy új márvány táblát.
Ebben az időben még nem létezett az Égervölgyi tó, mivel az csak 1974-ben készült el.
2.) 1974-ben a tó kialakításakor átépítették a forrást, és ekkor kapta a Delelő-kút nevet, emléket állítva az állatok delelésére/itatására.
A forrás átépítését az IBUSZ és az Uránbánya is támogatta társadalmi összefogással. A forrás falazatának mai formája is ekkor lett kialakítva, és egy kb. 2 literes üllepítő medence is ekkor lett beépítve a felépítmény mögé.
1974-ben a Csokonay Sándor által vésett tábla még megvolt, csak később törött el.
3.) 2001-ben a PVV Rt. újította fel, a törött márványtáblát is kicserélték.
Az üllepítő medence és a kifolyó cső közé egy műanyag cső lett beépítve ami azóta valószínüleg megsérülhetett (vagy a medence telítődött üledékkel), mivel a forrásviz nagyrészt oldalt folyik el.
IHATÓSÁG: lsd. grafikonon
ELNEVEZÉS:
A forrás a nevét onnan kapta, hogy itt, a tó helyén volt régen Magyarürög falu legelője, és délidőben itt itatták a jószágokat.
A forrást 1961-ben Jóbarátság-forrásnak nevezték (mint azt már írtuk), ez a felirat egy darabig a forrás melletti fán lemezre volt festve.
ÉRDEKESSÉG:
- Az 1930-as évekig a Mecseken kitermelt fát az Éger-völgyön keresztül szállították le az erdőből.
Miután megépült a Szuadó-tető--> Szentkúti erdészlak közötti földút, azt követően arra történt a szállítás, így Éger-völgyet turisztikai célokra tudták kialakítani.
Az 1930-as évek előtt a mai tó helyén legelő volt.
Jelenleg is vannak idős tölgyek, bükkök, úgynevezett "hagyásfák" amik még "láthatták" az itt legelő állatokat.
- Egy 1959-es mecseki leírásban még a rétet/legelőt említi, tehát ekkor még megvolt: " ...az Éger patak völgyébe jutunk. A völgynek ez a része legelő, a lejtők kopárak, vörös sziklák, vörös homok mindenfelé."
- Mostanában került hozzánk egy 1960-as években készült fotó, mely még tó nélkül mutatja Égervölgyet (a tó 1974-75-ben épült meg), lsd. fotó.