ELHELYEZKEDÉS:
Gyükésben a Munkád utca kanyarjában, egy természetes módon bemélyült vízmosás felső részletében található.
Megközelítés:
Szamár-kúttal szemben induló Gyükés-közön haladva, az Égetthegyi útra áttérve, onnan a Munkád úton tovább érhetjük el a forrást/kutat.
JELLEMZÉS:
Terepszint fölé emelkedő aknás foglalása van, vasajtóval zárható felépítménnyel, melyet kútknak nevezünk. A belső -téglából épített- vízgyűjtőtér kb. 1 m átmérőjű és 2 m mély. A vízgyűjtőmedencétől kb. 2 m-re lett kialakítva a támfalas három oldalról falazott építmény (amit forrásnak nevezünk), mely csővezetéken keresztül biztosítja a vízvételezést.
A kifolyón golyós csap van amivel elzárható a víz (szerencsére nem működik).
GEOLÓGIA:
Vizét a felső triász időszaki homokkő és aleurit rétegeiből kapja, ennek megfelelően folyamatos az utánpótlódása. A kiegyenlített vízhozam 5-20 liter/perc érték körül mozog.
Vize nem iható -tábláján is ez olvasható- a közeli szőlő- és mezőgazdasági művelések, valamint néhány lakóház jelenléte miatt.
ELNEVEZÉS:
- Mivel a Gyükési területen ered innen a neve.
A pécsi bosnyák szőlősgazdák kiejtésében: Gyukics.
- Néhány helyen Felsőgyükési-forrásként is szerepel, régebben II-es, ill. III-as út melletti forrásként is említették, névtáblája nincs.
ÉRDEKESSÉG:
Gyükés szó eredete:
1.) Kissé meredek, részint mérsékelt fekvésű szőlőhegy, mely nevét állítólag Gyümés albániai szótól nyerte, ami annyit jelent: ezüst; gyanítható, hogy itt ezüst tartalmú ércet találhattak?!
2.) A Gyükés név feltehetően a gyökér (és a nyelvjárási gyükér) szavunkkal van kapcsolatban. A név arra utal, hogy itt egykor nagyobb erdőség lehetett. Az erdőirtás után a tuskók, gyökerek még sokáig a földben maradhattak; így vált a hegyoldal gyükeres, gyökeres területté, és ebből rövidülhetett a mai Gyükes formára.
Ez a köznévi eredetű -s képzős melléknév vált tulajdonévvé. Vagyis: gyüker > gyükeres > gyükes > gyükés.