ELHELYEZKEDÉS:
Pécsett a NagyDeindol-völgy végződésénél, azzal átellenben (ZO jelzés) a buszmegálló mellett található a szépen kiépített, régóta ismert, korábban a vízellátásban is hasznosított forrás.
JELLEMZÉS:
Három oldalról falazott forrás. Ahol jelenleg víz a felszínre lép az ún.: "kútfej" vagy kifolyó, mivel a forrásfoglalás e helytől keletre 7m-re van.
Északi oldalán egy lépcsősoron lehet lejutni a forrásvízhez.
A támfalas felépítmény felső részletét egy dombormű uralja, ahol a megnevezése is olvasható.
Vízhozama 30-100 liter/perces értékkel bír.
DOMBORMŰ
Szakállas férfit (Istent) ábrázolja derékig, bal kezében nyitott -törvény- könyv, két oldalán alfa, és omega betűkkel.
A felelmelt jobb kézben galamb. A fej mögött a szentháromságot jelző háromszög (lsd. Mecsekjáró rekonstrukcióját).
GEOLÓGIA:
Alsó triász gipszes és anhidrites rétegekből származó repedésvíz jelentkezik váltakozó hozamokkal.
ELNEVEZÉS:
Védett forrás a pécs-daindol út mentén. Régi írásokban "Isten-kúttya" néven szerepel.
IHATÓSÁG: lsd. grafikonon
FOGLALÁS/Történet:
RÖVID VÁLTOZAT:
- A foglalás pontos dátumát nem ismerjük.
- 1913-ban a forrás kifolyójához (kútfejhez) egy domborművet -felirattal- készíttetett Lenhardt János hangszergyáros és felesége.
- 1959-re a feliratot már levágták -szeintünk 56-ban- így csak a dombormű volt látható.
- 1969-ben lebontották és teljesen újjáépítették a forráskutat és a kútfejet (kifolyót).
- Majd 1974-ben újabb javításokat végeztek a kútfej homlokzatán.
HOSSZÚ VÁLTOZAT:
- Jelenleg nem tudjuk mikor foglalták. A kúton manapság is (nehezen) látható 1913-as évszámról kiderült, hogy csak a felépítmény elkészültének dátuma.
-----------------
A Dunántúl újság korabeli cikkében olvashatjuk:
"Az Istenkutat a napokban Lenhardt János jónevü pécsi hangszergyáros saját költségén igen szép emlékkel szerelte fel.
Előbb kijavíttatta a forráshoz vezető lépcsőket, majd pedig a forrás mögött levő falba egy másfél méter magas, 120 centiméter széles pompás féldomborművet helyeztetett el.
Az emlékmű felavatása vasárnap (1913. aug. 10.) a Donatus kápolnában tartandó mise után délelőtt 11 órakor lesz, amely alkalommal az emlékműt a szigeti külvárosi plébánia gondozásába adják át."
-----------------
- Levéltári kutatatás során előkerültek az eredeti tervrajzok, amiből kiderült, hogy 1969-ben a kútházat lebontották, mivel kistéglából készült és a fák gyökerei benőttek a téglák között a forrástérbe.
Valamint a kifolyót (kútfejet), teljes lebontása után újjáépítették így látható ma is.
- Az átépítés oka, hogy 1974-ben tejesen felújították és bővítették az Istenkúti iskolát, s vízellátását az Isten-kúti forrásról oldották meg (a főbb állapotokat lsd. rekonstrukción).
Az iskola udvarán víztározó és szivattyúház épült, ami gyűjtötte és juttatta el a vizet az iskola alagsorában elhelyezett 2000 literes tározóba (nyomólégüstbe).
- A dombormű alsó részét -amin Lenhardt János és neje által készíttetett felirat volt látható- már korábban levágták, mivel 1959-ben készült rajzon már nem lett jelölve.
Szerintünk 1956-ban.
- A forrás történetéhez tartozik, hogy az 1990-es években több esetben is elfertőződött a vize, vérhas megbetegedéseket okozva. A vízminőség romlását a gyűjtőterület szinte teljes egészére kiterjedő lakó- és üdülőterület, valamint a mezőgazdasági hasznosítás okozta.
A víz minősége a csatornázásoknak köszönhetően mára már egyre jobb minőségű, viszont a vize csecsemők és terhesek számára még nem ajánlott.
Ennek ellenére a környéken lakók közül vannak olyanok akik már több évtizede isszák a vizét.
ÉRDEKESSÉG/Elnevezés:
- A forrás keletkezéséről a következő monda szól:
A tatárok közeledésére a magyarürögi férfiak hadba vonultak, az öregek, asszonyok és gyerekek elbújtak a Nagy-Deindoli-völgybe. Egy Antal nevű remete élt itt, aki pártfogásba vette a menekülteket. Két hete éltek már itt, de nem volt vizük, sokan megbetegedtek. Antal remete könyörgését Isten meghallgatta, és a völgy déli oldalát bezáró hegy tövében bővizű forrás fakadt, így megmenekültek.
- Az 1939-es Mecsek térképen is fel van tüntetve, lsd. fotó.
- A forrás környékéhez torkollik a Nagy-Deindol-völgy melynek régi neve: "Borvölgy" volt, a bőtermő szőlőiről és a jó boráról.
ISTENKÚTI iskola:
- Az eredeti Istenkúti iskola 1928 húsvét napján készült el, egy kicsit másként nézett ki mint manapság. Összehasonlításként rekonstrukción mutatjuk a mai, és az 1928-as állapotot (az eredeti tervrajz 1926-ban készült).
- Az Isten-kúti forrás vize hajtotta meg Magyarürögön a Kollár féle vizi malmot.
- Ez volt a Mecsek eső védett forrása (1943?).
Vitéz Rábay (Raáb) Gyula erdőmérnök 1939. augusztus 31-én kelt levele szerint:
"Az Isten-kút nevű forrást védő erdőterület, amely a városi erdőhöz lett csatolva, és amelyről készült üzemterv jóváhagyás alatt van. Tudomásom szerint mint természeti érték szerepel."
- 1943. június 16-án érkezett pécsre a Magyar Királyi Főerdőmérnök, Szokoly Károly, hogy az istenkút körüli területet megtekintse és javasolja a természetvédelmi területté nyílvánítását. Hogy pontosan mikor lett az, még nem tudjuk, de 1943. júniusában még nem volt.
- A rekonstrukción levő Istenkúti iskola fotót az eredeti Dunántúli Napló cikkből kaptuk meg (köszönet érte, Balla István Gábornak).
Helységről:
Istenkút Pécs északnyugati, a Mecsekre felkúszó csücske, kb. 1500 lakossal. Az egy kis vízgyűjtőn elhelyezkedő öt párhuzamos völgy és az őket elválasztó gerincek útjai a terület centrumában fakadó Isten-kút nevű forrásnál, és a mellette 1925-ben alapított iskolánál találkoznak (ma Waldorf iskola). A folyamatosan növekvő népességű terület korábban az azóta Pécs városába olvadt Magyarürög szőlőhegye volt. Istenkút a terület egészére alkalmazott földrajzi névként nem hivatalos, azonban az amúgy ivóvízhiányos terület központjában található bővizű forrás nevét előbb az iskola, majd a környék megnevezéseként is használni kezdték.
Köszönetnyilvánítás:
Köszönetet mondunk Jutasi Eszternek, mivel édesapja, Jutasi István hagyatékából eljuttatta hozzánk az Isten-kút forrás eredeti/korabeli fotóját, ezzel is segítve a forrásokról összegyűjtött ismereteinket.