ELHELYEZKEDÉS:
A Virágos-völgyben a K∆ jelzés mentén található.
JELLEMZÉS:
A 10. számú Pécsi Állami Reálgimnázium (PÁR) Cserkész csapata részére készült, akik 1948-ban mint Mókus-, majd 1949-től Mohikán-törzsként, rendszeresen táboroztak itt, az ún.: Kétágú-réten (ma Virágos-völgy).
Ez a forrás is feltételezhetően a bányaműveletek következtében apadt el, az egykori építményének már csak alapjai láthatók.
A forrás egykori kőbe vésett táblájáról egy korabeli rajzot, a felépítmény jelenlegi állapotát, és a forrás köveit mutatjuk ami az erdőben mára megmaradt.
Valamikor merítős forrás volt -egy kis üregből lehetett vizet merni-, melynek aljában egy kifolyócső is be lett építve, és itt távozott a víz az üregből.
Hozzánk került Mókus örs -1949-es- naplója, ennek fedőlapját, az örs által rajzolt térképet, valamint az eredeti fotóról készült forrás és környékének rekonstrukcióját is mutatjuk.
Az 1959-es mecseki leírásban gyérvízű forrásként szerepel.
FOGLALÁS:
1952. szeptember 21 és november 23-a között foglalták a forrást a Mohikán törzs tagjai, Csokonay Sándor (cserkész nevén: Tell Vilmos) és két társának segítségével.
Csokonay Sándor (mecseki források atyja = pater fontium mecsekiensis), illetve Ivasivka Mátyás Tanár Úr (Matyi bá) iránti tiszteletből tettük be az adatbázisba.
Az 1987-es kataszterben is szerepel.
ÉRDEKESSÉG:
Ivasivka Mátyás Tanár Úr érdekes cikket közölt a "Tizes cserkész" újságban, ennek egy rövid kivonatát itt adjuk közre:
A címe: "Vándolró" forrás
"1949. tavaszán történt..... cserkészek felfedező útra indultunk a Mecsek nyugati részén. Ennek során akadtunk rá egy gyönyörű, patakkal kettészelt völgyre Abaligettől délre, Petőcpusztától keletre. A térképen nem találtuk az elnevezést, csupán a patak nevét olvashattuk: Viganvári-patak.
Erdészektől megtudtuk, hogy a Kétágú-rét a szépséges völgy neve (megj.: az OSM térképen Virágos-völgyként szerepel). Ennek déli részén akadtunk rá egy ugyancsak dagonyás, forrásnak alig-alig nevezhető vízkifolyásra. Több kiránduláson megtisztítottuk, lefolyót ástunk, kiköveztük a kristáyltiszta, vizet adó helyet...
... Az elsőként ott táborozó cserkész-alakulatunkról neveztük el Mókus-forrásnak. Mókus-örsünk időközben "átkeresztelte" magát Mohikán-törzzsé (rövidítve: MT), titkos jelvényül egy indián szimbolumot választott (két egymásra néző háromszög, melynek jelentése: út föl a hegyre, azaz: Törekedj fölfelé)....
.....Elmeséltük forrásfoglalásunkat a több tucat mecseki forrást kiépítő kitűnő embernek, Csokonay Sándor tanár úrnak (ő maga is régi cserkész). Aki készséggel segített a Mókus-forrás végleges kiépítésében, a kövek kifaragásában, a szakszerű méylítésben, s ami a legfontosabb, ő véste kőbe a forrás nevét és a titkos jelvényt, valamint a felfedezés (1949) és a az elkészülés (1952) dátumát (Sanyi bácsit magunk közt csak Tell Vilmosként emlegettük)....
.... Az 1952-re teljesen elkészült forrás valóságos zarándokhelye lett a katakomba-sorban tevékenykedő pécsi cserkészeknek. A hivatalos térképre is rákerült (Persze rajtunk kívül még csak nem is sejtették, hogy mi van a forrásnév, a jelvény hátterében)......"
A forrás alapadt, ezért 1977-ben a cserkészek elszállították az erdőből a feliratot, valamint a titkos jelet tartalmazó követ, és egyik cserkésztitszt házában van jelenleg is, mint madáritató üzemel (ezt látjuk a Napjainkban feliratú fotón).
A titkos jelvény egy arcot mintáz?!?
- A Mókus-, majd Mohikán-örs tagjait mutatjuk korabeli fotón.
Nevek:
Ivasivka Mátyás öv., Bencze László, Füzy János, Hugó László, Lőcsei István, Bojcsev András, Heit Antal, Marinov Dezső, Mikulás Győző, Győrfi László.