Forrás a térképen
Rhimer-kút
(Pécs)
ELHELYEZKEDÉS:
Szent István tér 17. Civil Közösségek Háza udvara.
JELLEMZÉS:
A főépület ahol a kút (kutak) találhatók 1855-ig a Rihmer család tulajdona volt, manapság a Civil Közösségek Háza.
1855-ben épült a melléképületek egy része is, melyek közül műemléki szempontból a kerti Barokk pavilon a legfontosabb.
- A pavilontól egészen a melléképületekig húzódó barokk díszkert kialakítására az 1810-1820-as években kerülhetett sor. Vízellátásának megoldására 1819-ből ismerünk adatot, de máshol azt írják, hogy a vezetéket még 1811-ben létesítették.
- Az 1865-ös birtoktérképen a pavilontól északkeletre, a telekhatárnál jelölt, s az írott forrásokban is említett, faszerkezetes melléképületben lévő fürdőházat és mosókonyhát, s a kert három, medencés szökőkútját láthatjuk.
- A 3 kút közül már csak kettő, az 1-es (alsó), illetve 2-es (felső) számmal jelölt van meg.
Eltűnt már az 1865-ös térképen még szereplő, virágágyásokkal teli, szabályos sétautakkal behálózott barokk díszkert is, helyén jelenleg az EOZIN kultúrkert asztalai vannak.
- Érdekességként megemlítjük, hogy a pavilonra fekete tussal egy apró darut, vagy gólyát rajzolt. Régen talán egy ilyen, vaslemezből készült figura díszíthette a tető csúcsát.
VÍZ ÚTJA:
A ház vízellátását a Petrezselyem-forrás vizének bevezetésével oldotta meg Rihmer - szomszédaival összefogva – úgy, hogy egy földalatti csatornán vezettették ide. Így e vezeték látta el az épületeket és a három kutat is vízzel.
1872-es állapotot mutatjuk Lukrits Ignác városi mérnök térképmásolatán.
- Tettye-forrás 1892. szeptember 13.-i kiépítését követően megszüntették a Mecsekoldali forrásokat felhasználó vezetékeket, így a Rhimer-kutakat tápláló vezeték is megszűnt. Vízellátásukat a padlásra került tartály vize látta el, illetve a kert öntözésére is ezt használták.
Tettye-forrás:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-7235595339
ELNEVEZÉS:
A tulajdonosról Rhimer családról neveztük el a kutat.
Fetter Antal Miltényi-kútként említi műveiben.
ÉRDEKESSÉG:
Rhimer-Miltényi ház rövid története:
- A főépület 1. építési periódusa az ingatlan történetének a következő, 1803-1855 közötti szakasza elejére keltezhető. 1803 nyarán vásárolta meg a 285. sz. házat, a hozzá tartozó telekkel Rihmer (Riemer, Rimer) József (1770-1850).
- Az ingatlan történetének következő fejezete 1855-től 1869-ig tartott. Erre esik a 2. építési periódus, amely csak viszonylag kisebb mértékű változást eredményezett a házon. A Rihmer fiúktól 1855-ben Hohe György vásárolta meg.
A telekkönyv bejegyzése szerint, 1858-ban Miltényi Miklós ügyvéd vette meg az ingatlant.
A telekkönyvi jegyzőkönyv szerint, 1869-ben a vevő, Förster Béla uradalmi ügyész 13.000 forintot fizetett a házért özv. Miltényi Jankának.
- A 3. építési periódusa, Förster Béla 1890-ben hunyt el.
Förster idejében még működött a Scitovszky téri házat és a kertet ellátó, régi vízvezeték.
- Az 1922 és az 1930 körüli évek közötti rövid időszak igen fontos változásokat eredményezett a házon. Ekkor, a 4. építési periódusban bővítik, alakítják át a jelenlegi, kései historizáló stílusú formájára.
A Förster örökösöktől kerül 1922-ben a Grosz (Gross) család kezébe.
- 1891-es Tettye-forrás kiépítését követően megszüntették a mecsekoldali forrásokat felhasználó vezetékeket. Így a padlásra került tartály feladata a kert öntözésére és a szökőkutak működtetéséhez szükséges víz biztosítása lehetett. Nem tudjuk pontosan, hogy Groszék mikor adták el az ingatlant.
- Az 1932-es címtárban már új lakója van dr. Gebauer Miklós kanonok személyében, akinek a ház kiállítóterme, galériája is megőrizte nevét.
- Az államosítást a lassú pusztulás időszaka, mivel a ház csupán 1995-ben került be a műemléki leltárba. 1952-től hosszú ideig Úttörőházként, majd kisegítő iskolaként működött majd jó ideig üresen állt. Az egykor igen színvonalas díszkert ez idő alatt csaknem teljesen megsemmisült, néhány, már pótolhatatlan kerti építménnyel együtt.
- A Civil Közösségek Házának jogelődje a Pedagógusok Szakszervezete Nevelők Háza volt. 1993-ban költözött a mai épületbe.
