ELHELYEZKEDÉS:
Minden bizonnyal a Kelet-Mecsek legismertebb vízesését jelenti sokak számára e forrás, a kék sáv jelzésű turistaút mentén. A Hidasi-völgy északi oldalában található Y alakú bevágódást kialakító mellékvölgyecskék találkozásának aljában, helyesebben azoknak végződésében találhatók a foglalatlan vízjelentkezések.
JELLEMZÉS/Geológia:
Nagyobb hozamok jelentkezésekor több helyszínen is érzékelhető a víz megjelenése, így a találkozó mellékvölgyekben esetenként magasabb helyeken is felszínre bukkanhat a víz. A forrás(ok)ból származó víz csermelye egy tisztáson keresztül jut a Hidasi-völgy patakjába. A patakhoz közeledően a vízből megkezdődik a mészanyag kiválása. Ennek során a jelentkezéstől kb. 30 m-re már olyan mennyiségű mésztufa halmozódott fel, amely kitöltötte a mellékvölgy talpát legalább 30 m hosszban és szélességben, valamint 1–7 m vastagságban. Így a völgyecskében ék alakban elhelyezkedő mészanyagon át, azt tovább építve és egyúttal erodálva folyik tovább a patakocska vize. A mészanyag peremére jutva több ágra oszlik szét a víz, vagy esőfüggönyt alkotva jut (bukik) le a 6–7 m-es magasságú forrásmészkőfalról, amely az előbbiek szerint egyben völgykitöltés is. A forrás(ok) patakjában mért hozamok szélsőségesek, miután a karsztos jellegnek megfelelően 5–500 liter/perces értékek között váltakozott az elfolyó vízmennyiség a mérések során. A tartósan már kisebb hozamokat produkáló forrás igen szép, és környezetéhez viszonyítva nagy mennyiségű mésztufa (helyenként ellenálló) kiválását eredményezte. A felhalmozott édesvízi mészkő teljesen kitölti a mellékvölgy alját, és újabban már a Hidasi-völgy peremén is jelentkezik kiválás a vízesés lábánál. A mészkőfal védettebbnek tartott zugában helyezték el a névtáblát. A patakvíz állandó rombolása és a fagyhatások eredményeként néhány nagyobb mészkőtömb már kivált a falból, így lehetőség adódik arra, hogy üregek alakuljanak ki a további fejlődése során.
ÉRDEKESSÉG:
- A Csurgót már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
- 1986-ban "A még egymillió lépés." című filmben Rockenbauer Pálék is jártak erre és akkor még az esőház megvolt, valamint a forrás táblája is jobban látszott.