ELHELYEZKEDÉS:
Kanta-vártól északra, a Rábay-fa közelében, attól mintegy 150 m-re déli irányban található forrás, a zöld kereszt jelzésű turistaút mentén.
JELLEMZÉS:
Vize a felső triász homokkő és aleurolit rétegek rés- és hasadékvize, amelyhez a kivastagodó negyedidőszaki takaróréteg vize is hozzáadódhat.
Kora tavaszi hozamai számottevőek, míg máskor csak gyengén túlfolyó dagonyaként jelentkezik. Vízhozama 0-30 liter/perc érték között változik, hőmérséklete alacsony, 6-10 fok körüli.
- A forrás az 1970-es években jelentkezett a hegyoldalban, mint túlfolyást mutató völgytalpi dagonya.
- Az 1980-as évekre e túlfolyás egyre állandóbb lett, így a térképekre is felkerült.
- Majd a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete foglalta 1996-ban, az építmény a volt Kanta-vári kőbányában található bitumenes mészkőből (fekete márvány) készült.
ELNEVEZÉS:
Mivel a kantavári kőfejtőből származó bitumenes (fekete)mészkőből készült a falazat ezért kaphatta ezt a nevet.
Az 1987-es kataszterben Mohikán-forrásként is említik.
ÉRDEKESSÉG:
- A Kantavári kőfejtőben kb. 200 millió éves "fekete" mészkővet az un. verfeni bitumenes vastagpados és lemezes mészkővet fejtettek. Jellemző rá ha két ilyen követ összeütünk akkor jellegzetes semmihez nem hasonlítható (bitumenes) szagot áraszt, ezért bitumenes márgának is nevezik.
Állítólag, őrölve, cementbe, gipszbe keverve az 50-es években lépcsőházak falát ezzel festették be, és így mélyfekete csillogó színt adott (szóbeli közlés).
KANTAVÁRI KŐBÁNYA:
- Levéltári adatokból tudjuk, hogy a Kantavári völgyben, Hebensteit Károly és fia -építési vállalkozók- kutató, feltáró munkát végezhettek és kőbányát nyithattak. A munkálatokat és a kitermelést 1922. október 1-től 1923. március 31-ig (fél évig) folytathatták csak hagyományos kézi módon, robbantásos kitermelés nélkül.
A szerződésben szerepel, hogy a munkásaik részére házat építhetnek a kőbánya mellett, ez a ház lett a Kantavári erdőőri ház.
- Majd 1923. november 1-től 1943. október 11-ig (20 évre) a város bérbe adja a fennt említett vállálkozónak a bánya üzemeltetését és a kitermelés folytatását.
- 1931. februárjában már olyan rossz állapotban volt a ház, hogy az északi oldala kidőlt és a benne lakó erdőőrt (Györkő Vilmost) ki kellett költöztetni.
- Állítólag 1959-ben még állt a ház.
Kantavári-forrásnál további adatok a kőbányáról:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-451041235