Mecseki források jegyzéke | Kolostor-kút


Forrás keresése

Letöltés:
Mecseki források gpx

Ágnes-forrás_1_2_3 Ágoston téri-kút Alexandra&András csobogó Aligvár-forrás Almás-forrás Amália-forrás Andor-forrás Andorlaki-forrás Anyák-kútja Apacs indián-forrás Apacsok-kútja Aranyág-forrás Aranyeső-forrás Aranyos-kút Árnyas-forrás Árpádtetői-forrás Avar-kút Bába-kút Baglyas-forrás Bagoly-forrás Bajmi-kút Balatonyi-kút Balincai-kút Bányász-forrás Bányász-forrás-87 Barátság-forrás Barbakánkerti-kút Barlangkutatók-forrása Béke-forrás Béke-forrás kifolyó Berényi-kút Betyár-forrás Bikfa-forrás Bodzás-forrás (Noémi-kút) Bögrés-kút Bokor-forrás Boszorkány-forrás Botos-kút Büdös-kút (Közép-Mecsek) Büdös-kút (Pécsvárad felett) Büdös-kút (Szamár-hegyi) Büdös-víz Bugyogó-forrás Bükkös-forrás Cigány-forrás (Almamellék) Cigány-forrás (Sás-völgy) Cigány-forrás (Zobák-puszta) Cigány-kút Cigány-kút (Jakab-hegy) Cigány-kút (Kis-mélyvölgy) Cikai-forrás Cirkó-forrás Ciszterci-kút Csapa-forrás Csendes-kút Csengő-forrás Csepegő-forrás Cserfa-forrás Cserkész-(Eta)forrás Cserkúti-forrás Csiger-kút Csipkés-forrás Csobogó-forrás Csokonay-kút Csonka Ferenc-forrás Csöpögö-forrás Csorda-kút (Orfű) Csordakút (Zengő) Csurgó Csúszós-forrás (kalte brunnen) Dagonya-forrás Dagonyázó-forrás Dágvány-forrás Daragói-nagy-forrás Darázs-kút Delelő-kút Dérvölgyi-forrás Derzsó-forrás Diós-kút Disznós-kút Dolai-forrás Dombay-forrás Éger-forrás Egészség-forrás Éltető-forrás Erdész-forrás Etelka-forrás Évi-Jenci-forrás Fajankó-forrás Farkas-forrás (Bika-domb) Farkas-forrás (Éger-völgy) Fecske-forrás Fehér-kút Feketekő-forrás Fenyves-forrás Feri-forrás Fiatal-forrás Flórián-kút Fodorgyöpi-kút Forrásmező (Sikonda) Fő utcai-kút Fúros-kút Gáj-kút Gégen-kút Gémeskút Gerda-forrás Gergely Éva-forrás Gizella-forrás Gödör-forrás Gubacsos-forrás Gyertyános-forrás (Józsefháza) Gyertyános-forrás (Szamár-hegy) Gyöngy-kút Gyükés-forrás Gyula-forrás Halász-forrás Hal téri-kút Hármasbükk-forrás Hármas-forrás Három-kút Hárs_3-forrás Hársas-forrás Hetyey-forrás Hetyey-forrás kútja Hidasi-forrás Hidegkúti-forrás Hidegkút (Kis-rét) Hidegkút (Kővágótöttös) Horgász-forrás Hosszú-forrás Húsvét-forrás Ignác-forrás (Petőfi-forrás) Iharos-kút Iker-forrás Ila-kútja Ildikó-forrás Inczédy-forrás Irgalmas-kút Isten-kút Isten-kút (Gyűrűfű) István-forrás Itató-forrás Íves-forrás Jágerok-kútja Jámborka-forrás Jancsi-forrás János-Ági-forrás Jószerencsét-forrás József-forrás Józsi-forrás Kalán Miska-kútja Kálmán-forrás Kancsal-forrás Kantavári-forrás Kánya-forrás Káptalan-forrás Káptalan-kút Kapu-forrás Karácsony-forrás Kaszánya-forrás Kata-forrás Kedves-forrás Kerekes-forrás Kézfogó-forrás Kézfogó-forrás-1 Kézfogó-forrás-2 Kígyós-kút Kincses-forrás Kincskereső-forrás Királygát-forrás Kis-Almás-forrás Kis-bagoly-forrás Kis-Éger-forrás Kis-Gizella-forrás Kiskút-forrás Kis Marcit-forrás Kismélyvölgyi-forrás Kis Mihály remete-forrás Kisnádasdi-forrás Kis-Paplika-forrás Kiss Lajos-forrás Kőfejtő-kút Kő-kút Kőlapos-forrás Kolostor-kút Koponya-kút I. Koponya-kút II. Korsoma-forrás Körtvélyesi-forrás Kósa-völgyi-forrás Kőszegi-forrás Köves-forrás Krémertanyai-forrás Kumilla-forrás (Basa-kút) Kútfő-forrás Kútvölgyi-kút Laci-forrás Lajos-forrás Lajos-forrás (Bakonya) László-forrás Laura-forrás Lencse-kút Lendület-forrás Lenke-forrás Lépol Ferenc-forrás Liki-forrás Lili-forrás Lili-forrás (Kantavár) Lobogós-kút Lófej-forrás Lóri-forrás Lucica-kút Máré-forrás Margit-forrás Mária-kút Mariska-forrás Mátyás király-kútja Mecsek-forrás Melegmányi-forrás Mézes-kút Mihály remete-forrás Miska-forrás Mohosi-kis-kút Mókus-forrás Mosó-kút Mosókút-forrás Nagydeindoli-forrás Nagy-forrás Nagyszőlő-kút Négybarát-forrás Nyáras-forrás Nyomákói-kút Nyugati-csurgó Oldal-forrás Órás-forrás Őzike-forrás Pajtás-kút Pálos-kút Panni-forrás Panoráma-forrás Partoldal-forrás Pásztor-forrás Pásztor-kút Pata-forrás Pataki-forrás Pécsvárad-forrás Petőcz-forrás Petrezselyem-kút Petrezselymes-kút Pipás-forrás Pius-Forrás Pocsolya-forrás Pohár-forrás Pringli-forrás Pumpás-kút Püspök-kút Pusztabányai-kút Rábay-forrás Ravasz-kút Régi-kút Rigó-forrás Rigó-kút Róka-forrás Rózsa-forrás RPTC-forrás Sándor-forrás Sándor-forrás (Óbánya) Sárkány-forrás Sárkány-kút Sipsa-forrás Somosi-kút Sugói-forrás Sülevölgyi-forrás Süle-völgyi-forráskút Szalonkás-forrás Szamár-kút Szami-forrás Száraz-gödör-forrás Szarvas-kút Széchenyi-forrás Szederindás-kút Szent Bertalan-forrás Szent Ferenc-kút Szent Imre-forrás Szent István téri-kút Szent János-forrás Szent János-kút Szent-kút Szent-kút (Mozsgó) Szentlélek-kút Szent Mihály-forrás (Csertető) Szeráf-kút Sziklás-forrás Szőke-forrás Szörnye-forrás Szörnye-forrás-2 Szuadó-forrás Szúnyog-forrás Szunyola-forrás Szürke-forrás Tahumsec-forrás Takanyó-forrás T. András-forrás T. Bettina-forrás Tetaráta-forrás Tető-forrás Textiles-forrás Tibi-Gábor-kút Tilos-kút Tixi-forrás T. Kristóf-forrás Tőkés-kút Tölgyes-forrás Topi-kút Toplica-forrás Török-csorgókút Török-kút T. Petra-forrás Tündér-forrás Turista-forrás Üreges-forrás Vacak-forrás Vaditató-forrás Vadvirág-forrás Vagabund-forrás Vágotpusztai-kút Vályus-kút Vár-kút Vásáros-forrás Vasas-forrás Vecseri-forras Viadukt-forrás Vízfő-forrás Wein György-forrás Xavér-kút Zarándok-kút Zipernovsky-forrás Zsolnay-kút

Kolostor-kút

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------AZ OLDALON SZEREPLŐ ANYAGOK
---------------------------------------------------------------------(szöveg, fotó, grafika)
----------------------------------------------------------FELHASZNÁLÁSÁHOZ, A SZERZŐ előzetes ENGEDÉLYE KELL!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Elhelyezkedés:

A Jakabhegyi Pálos kolostor romjai között levő ma már használaton kívüli betemetett kút.


Jellemzés:

A Mecsek Egyesület 1935-ös évkönyvében a következőt írják: "a romok közti kútnak a kulcsát a vadászházban kell kérni", tehát ekkor még használták, ittak belőle.

A kútban az ún. "lebegő" talajvíz jelent meg.
Mit is jelent ez:
A talaj felszínétől számított 60-100 m-es mélységben, a Permi-(250 millió éves)-vörös homokkőben vízzáró réteg (aleurolit) alakult ki, ami megakadályozza a talajvíznek az eltűnését /alsóbb rétegekbe szivárgását/. Ezért itt 60-100 m mélyen "lebeg" a víz. A talajvíz általában mélyebben fordul elő.
Mivel az említett záró réteg kb. 5%-os lejtésű Északi irányban, ezért a víz egy része egy tavacskában gyűlik össze a kút közelében.

A magas helyzetű talajvíz következménye, hogy a hegy tetején a környezettől eltérő, nagy nedvességigényű fajok borítják az aljnövényzetet.
Ilyen pl. Odvas keltike (Coridalis cava), és Ujjas keltike (Coridalis solida).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Odvas_keltike

- 1925-ös kirándulás során ezt olvashatjuk:
"Visszatérve a klastrom-romokhoz, hátizsákból étkezünk az ibolyától lila pázsiton. A rom belsejében levő kút vizéből kulacsainkat megtöltve, Abaliget felé indulunk a Mecsek-Egyesület 9 jelzésű útján, ahova 1 óra multával fiatal és százados erdők váltakozásával folytonos lejtőn, virágos-illatos útakon érkezünk meg." Tehát ekkor még iható volt.



Érdekesség:

- A kutat már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.

- A kútban megjelenő vizet a kolostor tagjai használták, illetve csöveken vezették a tóhoz öntözéshez, valamikor kerekes kút volt.

- A kis tó partján a 30-as években még több, 100 éves szelídgesztenye fák álltak a leírások szerint. 1959-ben Oppe Sándor már azt írja, hogy elpusztultak a fák (leégtek, talán villámcsapástól).

- Amikor még szerzetesek lakták a kolostort alma természtéssel is foglalkozhattak, erre utal egy régi 1700-as évekbeli latin szöveg:
"Pomaruim in monte Szent Jakab"= almáskert a szent Jakab hegyen.

- az 1980-as években régészeti feltárások voltak a romok körül, amikor 1987-ben Rockenbauer Pálék itt jártak még kerítéssel volt körbevéve a rom, ekkor részleges állagmegóvás történt.

- A Jakabhegyen az első régészeti ásatás/feltárás 1894-ben volt és Juhász László ügyvéd végezte.

- 2006-ban A DDNP (Duna-Dráva Nemzeti Park), Eu-s pályázat keretében a romokat helyreállíttatta a munkák 2007 nyarán befejeződtek.

- Egy 1959-es leírás szerint a kút még nem volt betemetve de már vize nem iható.

- A Pálos szerzeteseket Bertalan pécsi püspök telepítette ide a Jakabhegyre, Ő az aki az aranybulla aláírói között szerepel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranybulla

- 1822-ben a jakabhegyen lakó erdőőrt leköltöztették Cserkútra a rablóbandák háborgatásai miatt. Ugyanebben az éveben teknővájó oláh cigányokat telepítettek a hegyre. Itt laktak és a pécsi vásárra hordták áruikat.
- Meg nem erősített adatok szerint, még 1882-ben is telepítettek cigányokat a Jakabhegyre.
- 1912-ben még itt éltek a cigányok egy korabeli beszámoló alapján.
- 1959-ben még megtalálhatók voltak a kunyhók: "A cigánytelep fából, sárból tákolt viskói a gyomverte udvar körül már alig láthatók, a két vadászlak a romtól északra és délre omladozik."

- Az István kilátót (ma már romos) 1892-ben építtette a Mecsek Egyesület. Mostanában került hozzánk az eredeti, 1895-ös állapotot mutató fotó, és egy szintén ez évi Kiss József leírás:

"A Jakabhegyi vadászháztól néhány száz lépésnyire, délnyugati irányban, találjuk a kilátótornyot, melyhez lépcsőzetes följáró vezet. A szilárd kőépítmény, mit erős tölgyfából készült lépcsőzet vesz csigaszerűen körül, széles teraszt hord tetején, melyre fölhatolva egy tábla ötlik szemünkbe a következő fölirattal:

„ Ezen kilátó tornyot a Mecsek
Egyesület kezdeményezésére,
Nagyságos Szeifricz István kormányzó
kanonok úr szíves közbenjárásával
1892-ben építette a pécsi főtisztelendő káptalan."


A forrás térképen



« Kőlapos-forrás Kolostor-kút Koponya-kút I. »