Forrás a térképen
Kolostor-kút
(Nyugat-Mecsek)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------AZ OLDALON SZEREPLŐ ANYAGOK
---------------------------------------------------------------------(szöveg, fotó, grafika)
----------------------------------------------------------FELHASZNÁLÁSÁHOZ, A SZERZŐ előzetes ENGEDÉLYE KELL!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ELHELYEZKEDÉS:
A Jakabhegyi Pálos kolostor romjai között levő ma már használaton kívüli betemetett kút.
JELLEMZÉS:
A Mecsek Egyesület 1935-ös évkönyvében a következőt írják: "a romok közti kútnak a kulcsát a vadászházban kell kérni", tehát ekkor még használták, ittak belőle.
A kútban az ún. "lebegő" talajvíz jelent meg.
Mit is jelent ez:
A talaj felszínétől számított 60-100 m-es mélységben, a Permi-(250 millió éves)-vörös homokkőben vízzáró réteg (aleurolit) alakult ki, ami megakadályozza a talajvíznek az eltűnését /alsóbb rétegekbe szivárgását/. Ezért itt 60-100 m mélyen "lebeg" a víz. A talajvíz általában mélyebben fordul elő.
Mivel az említett záró réteg kb. 5%-os lejtésű Északi irányban, ezért a víz egy része egy tavacskában gyűlik össze a kút közelében.
A magas helyzetű talajvíz következménye, hogy a hegy tetején a környezettől eltérő, nagy nedvességigényű fajok borítják az aljnövényzetet.
Ilyen pl. Odvas keltike (Coridalis cava), és Ujjas keltike (Coridalis solida).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Odvas_keltike
- 1925-ös kirándulás során ezt olvashatjuk:
"Visszatérve a klastrom-romokhoz, hátizsákból étkezünk az ibolyától lila pázsiton. A rom belsejében levő kút vizéből kulacsainkat megtöltve, Abaliget felé indulunk a Mecsek-Egyesület 9 jelzésű útján, ahova 1 óra multával fiatal és százados erdők váltakozásával folytonos lejtőn, virágos-illatos útakon érkezünk meg." Tehát ekkor még iható volt.
ÉRDEKESSÉG:
- A kutat már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
- A kútban megjelenő vizet a kolostor tagjai használták, illetve csöveken vezették a tóhoz öntözéshez, valamikor kerekes kút volt.
- A kis tó partján a 30-as években még több, 100 éves szelídgesztenye fák álltak a leírások szerint. 1959-ben Oppe Sándor már azt írja, hogy elpusztultak a fák (leégtek, talán villámcsapástól).
- Amikor még szerzetesek lakták a kolostort alma természtéssel is foglalkozhattak, erre utal egy régi 1700-as évekbeli latin szöveg:
"Pomaruim in monte Szent Jakab"= almáskert a szent Jakab hegyen.
- az 1980-as években régészeti feltárások voltak a romok körül, amikor 1987-ben Rockenbauer Pálék itt jártak még kerítéssel volt körbevéve a rom, ekkor részleges állagmegóvás történt.
- A Jakabhegyen az első régészeti ásatás/feltárás 1894-ben volt és Juhász László ügyvéd végezte.
- 2006-ban A DDNP (Duna-Dráva Nemzeti Park), Eu-s pályázat keretében a romokat helyreállíttatta a munkák 2007 nyarán befejeződtek.
- Egy 1959-es leírás szerint a kút még nem volt betemetve de már vize nem iható.
- A Pálos szerzeteseket Bertalan pécsi püspök telepítette ide a Jakabhegyre, Ő az aki az aranybulla aláírói között szerepel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranybulla
- 1822-ben a jakabhegyen lakó erdőőrt leköltöztették Cserkútra a rablóbandák háborgatásai miatt. Ugyanebben az éveben teknővájó oláh cigányokat telepítettek a hegyre. Itt laktak és a pécsi vásárra hordták áruikat.
- Meg nem erősített adatok szerint, még 1882-ben is telepítettek cigányokat a Jakabhegyre.
- 1912-ben még itt éltek a cigányok egy korabeli beszámoló alapján.
- 1959-ben még megtalálhatók voltak a kunyhók: "A cigánytelep fából, sárból tákolt viskói a gyomverte udvar körül már alig láthatók, a két vadászlak a romtól északra és délre omladozik."
- Az István kilátót (ma már romos) 1892-ben építtette a Mecsek Egyesület. Mostanában került hozzánk az eredeti, 1895-ös állapotot mutató fotó, és egy szintén ez évi Kiss József leírás:
"A Jakabhegyi vadászháztól néhány száz lépésnyire, délnyugati irányban, találjuk a kilátótornyot, melyhez lépcsőzetes följáró vezet. A szilárd kőépítmény, mit erős tölgyfából készült lépcsőzet vesz csigaszerűen körül, széles teraszt hord tetején, melyre fölhatolva egy tábla ötlik szemünkbe a következő fölirattal:
„ Ezen kilátó tornyot a Mecsek
Egyesület kezdeményezésére,
Nagyságos Szeifricz István kormányzó
kanonok úr szíves közbenjárásával
1892-ben építette a pécsi főtisztelendő káptalan."
- A jakabhegyi földsánc keresztmetszeti rekonstrukcióját, és a halomsírokat is mutatjuk.
