ELHELYEZKEDÉS:
Koszonya-tető közelében jelentkező forrás, mely a Budafa felé tartó Rákos-völgydéli oldalában lép a felszínre. Megközelíthető a zöld sávjelzésű útról leágazó zöld kör jelzésen.
JELLEMZÉS/Geológia:
A miocén kárpáti emeletében kifejlődött konglomerátum pados, kavicsos homokkőből jelentkezik a víz, viszonylag nagy hozamokkal.
Foglalását a helyi kavicsok és "görgetegek" felhasználásával Csokonay Sándor végezte. Felirata az építmény homokkövébe vésve olvasható.
A foglalástól kb. 5 m-re némi forrásmészkő lerakódás található a patakmederben, amely két kisebb méretű mésztufagátat jelent. Vízhozama egész éven át stabil, 12–20 liter/perc értékek között változhat.
ÉRDEKESSÉG:
Kiss József több művében is említi a forrást:
1.) Az 1918-as Mecseki Útmutatóban a bővízű forrást, Kőszegi-kútként.
2.) Az 1926-os Pécs és a Mecsek részletes kalauzában szintén Kőszegi-kútkként szerepel: "Árpádtetőről háromnegyed óra múlva É-felé a 30-as jelzés a Kőszegi kúthoz ereszkedik."
máshol:
3.) Az 1939-es Mecsek részletes kalauzában ez olvasható: „Gyönyörű vadregényes környezetben elrejtve bugyog a mohalepte foglalatában, a kitűnő vízű forrás.”
4.) Az 1939-es Mecsek-térképen is még Kőszegi-kútként olvashatjuk, majd az 1941-es katonai térképen (sajnos) név nélkül tűnik fel, lsd. fotók.
- A Mecsek Természetjáró Kalauzának korábbi kiadásai (1995, 2002) is említést tesznek a Kőszegi-forrás környékén levő "őserdőről".
Itt mindenféle emberi (erdészeti)tevékenységet beszüntettek annak érdekében, hogy az eredeti állapotot fenntartsák, védjék. Ennek az un. Erdőrezervátumnak célja a hosszútávú megfigyelése a természetes erdőfejlődésnek, és csak természetes erdőgazdálkodás folyhat, melynek során állandó erdőborításnak kell lennie a területen. Még a területen átmenő turistaút nyomvonalát is megváltoztatták ennek érdekében. További részletes információ itt:
http://www.erdorezervatum.hu/Koszegi-forras