Forrás a térképen
Tettye-forrás
(Pécs)
ELHELYEZKEDÉS:
Tettyén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától északra.
JELLEMZÉS:
- A tettyei karsztforrásról már az 1700-as években azt írták, hogy friss forrásvize a város felé haladtában közel 40 malmot hatjott meg. A forrás patakvölgye lett Pécs iparának bölcsője, a város növekedése pedig szükségessé tette egy korszerű vízvezeték-hálózat építését is.
- A jelenlegi vízmű 1892. szeptember 13-án került avatásra I. Ferenc József jelenlétében, lsd. korabeli fotó.
Napjainkban az egyik legfontosabb és legolcsóbb vízbázisa Pécsnek.
Pécs címerében a keleti városfal mellett folyik a tettye patak, lsd címer magyarázat.
- A krónikák több szökevényforrásáról is említést tesznek, ezek a forrás vizéből kivált forrásmészkő területén vagy peremén jelentkeztek.
A leírások szerint jelentősebbek voltak az "Puturluk-forrás", „Ó-forrás”, „Püspökmalmi-forrás”, és a „Kniffer- forrás”, lsd. a FORRÁS TÖRTÉNELEMNÉL.
- A Püspökmalmi-forrás barlangja napjainkban is létezik, és Mecsekjáró rekonstrukcióján mutatjuk.
GEOLÓGIA:
Középső triász anizuszi emeletében képződött, tektonikusan erősen megviselt mészkőtömbök (gyűrt és tört állapotban) építik fel vízgyűjtőjét.
Mezozoós képződmények által duzzasztott nyílt karsztból jelentkezik vize; mért vízhozamai karsztforrásokra jellemző szélsőségekkel jelentkeztek.
ÉRDEKESSÉG:
- 1860-ban, a forrás, egy kör alaku kútból állt, és innen eredt a tettye patak. Ezen eredeti festmény alapján, Mecsekjáró készített egy rekonstrukciót amit mutatunk -az 1865-ös térképen is látható a köt alak-.
--------------------------
FORRÁS TÖRTÉNELEM:
1.) PUTURLUK-forrás:
Elképzelések szerint, az 1500-as években jelenhettek meg az első vízkilépések, így a Puturluki forrás is, melyet barlangszerűen használtak, hogy minél több vizet fogjanak. Hozama nem volt jelentős, de egy közkutat és később a korabeli sörgyárat is ellátta vízzel egy 500 m-es vezetéken. A folyamatos bányászat és malomipar miatt, az 1870-es évekre kiapadt a forrás.
1891-ben a Pécsi figyelő ezt írja:
"A puturluki vezeték egyszerű téglavályú volt, amelybe régen a közeli kis forrást is bekötötték. A kis forrás szája elapadt, az üregét pöcegödörnek használták. A régi forrás szája a pöcegödör túlfolyója lett..”.
PUTURLUK szó eredet:
- Potur = Bosnyák muzulmán
- luk/lik = képző
Tehát Puturluk = "Az a hely ahol a Bosnyák muzulmánok laknak"
2.) KNIFFER-forrás:
A Puturluki forrás vezetékének meghosszabbításával, annak elapadása után,
Knieffer János fűrészmalmának építésekor fedezik fel, így innen kapja nevét. Végül 1864-ben jegyzőkönyvbe került, hogy "… ezen malomhoz tartozó vizet a városi közönség vízvezetékébe vezetni és így a közelmúlt években több ízben, a nyáron szakadatlan panaszolt vízhiányon segíteni lehessen ...”
3.) PÜSPÖKMALMI (Heigl)-forrás
Püspökmalom alatti mesterséges forrás, ahol Heigl Lipót volt a molnármester -innen a második név. Egyre inkább felértékelődött a forrás és végül a város megvette.
Majd folyamatosan átépítette és bővítette, míg 1876-ban Zsilla V. főmérnök összegzi a munkálatokat: "… Püspömalmi forrás beljebbítése által ezen forrás vízmennyisége tetemesen szaporítva, legalább megkétszerezve lett…”.
1891-es Pécsi figyelő szerint:
"… A Püspökmalmi forrás egy hosszú, barlangszerű üregből nyitott mederbe folyt ki. A barlang a régi Püspökmalom alatt húzódott, istálló, árnyékszék, trágyadomb, disznóól és piszkos malomárok volt felette. A barlang föld boltozata szivárgott és csepegett. A forráshoz bárki bemehetett, mert nem zárták le, de a fenti rondaságokkal sem törődött senki sem, a forrásokat nem ellenőrizték a hatóságok …”.
4.) Ó (Barátúr)-forrás
A Tettyei főforrás foglalása után megjelent az Ó forrás, a Barátúr utcában -innen a név-. Egyre nyugatabbra került a vízkilépés, azonban az 1935-ben megépített Karsztaknával együtt eltűnt eme forrás, mivel az lecsökkentette a vízszintet.
