ELHELYEZKEDÉS:
Ferencesek utcája és a Váradi Antal utca sarka.
ELNEVEZÉS:
A fürdő ÉK-i sarkában csorgókút áll amit Evlia Cselebi Memisah-kútjának nevez, e név rövidített változata a Memi.
ÉPÍTÉS:
A fürdő 1543-1585 között épülhetett, mivel Memi 1585-ben halt meg.
Memisah Hercegovinai pasa volt.
1977-ben tárták fel a fürdőt, ill. annak egy kisebb részét, mivel a nagyobb, a tőle délre levő épület alatt van. A feltárt épület méretei: 29.1 m x 11.6 m
Fotón mutatjuk a feltárás pillanatát.
JELLEMZÉS:
A fürdő egy Haman = gőzfürdő, a helyiségek alaprajza a szokásos sémát követi.
Keleti végén előcsarnok – itt a csorgókút – a csarnokban.
ezután tepidarium = langyos helyiség,
legbelül = caldarium = forró helyiség.
Ez utóbbihoz csatlakozik a kazánház és a fűtőkamra, melynek bejárata nyugatról nyitott.
Dél felé további helyiségek vannak de ennek azonosítása nehézkes mivel épület áll rajta.
FELÉPÍTÉSE:
- ELŐCSARNOK:
csaknem szabályos négyzet alaprajzú,
északi oldalon keskeny bejárat nyílik, középen a sádirván (kút, sendervár) 8-szögű alapját találták meg.
A falak mentén ülőpadok (szófa).
Északnyugati sarkában nyitott tűzhely, mely a helyiség fűtésére szolgált.
Az előcsarnokot 8-szögű dobon (Tambur) nyugvó kupola fedte, a világítást üvegezett ablakok láthatták el.
- LANGYOS HELYISÉG:
2.5 m széles, északi részén egy épített ülőpad került elő amin eredetileg egy mosómedence állt.
A forró helyiségbe vezető nyílástól balra keskeny kőpad van, mely előtt déli irányba lejtő vízelvezető vályú húzódott.
Tetejét donga boltozat fedte, vagy kis kupolák, ez a két megoldás létezik.
- FORRÓ HELYISÉG:
Köldökkő, 8-szögű tambur fedte ez lehetett a legdíszesebb helyiség.
Nyugati falához csatlakozik a téglalap alakú kazánház és a fedett fűtőkamra.
- TETŐ:
Képi ábrázolásokról és párhuzamokból ismert, hogy a fürdők felülvilágítóit is üvegszerkezet fedi. Ezek nyitható szerkezetek voltak, így szabályozni lehetett a helyiség páratartamát és hőmérsékletét. Nehezebben rekonstruálható, hogy a kupolák 16. századi nagyméretű központi felülvilágítói hogyan épültek fel, mert ezeknek szerkezete egyáltalán nem maradt fenn. A törökországi párhuzamok alapján faszerkezetű felépítményt, vagy téglából készített és felülvilágítókkal áttört kiemelkedő részt képzelhetünk. Az ablakok sem maradhattak fedetlenül, így a Rác fürdő mellett húzódó árokban felszínre került ólomüvegeket vélhetően a fürdő ablakaiban használták. Gerő Győző a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámi feltárásakor nagy mennyiségű ablakszemet (148 db) és az ezeket tartó stukkórácsozat töredékeit tárta fel. A ma működő fürdőkön is láthatunk ablakszemekből összeállított ablakot pl. Tirében az Eski-Yeni Hamam homlokzatán. Mindezek mellett korabeli miniatúrákon is felfedezhetőek ólomüvegablakok.
ÉRDEKESSÉG:
- 1865-ös térképen a Ferences templom mellett egy víztartály van jelölve,
ellenben a Memi pasa fürdője nem látható, fotón mutatjuk.
- Mostanában került hozzánk egy 1859-ben készült, "Egy Török fürdő romjai" című rajz, fotója a fürdőről, amit Kotz Louise, utazó rajzolt.
Mutatjuk fotón.
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
TÖRÖK FÜRDŐK PÉCSETT:
Evlia Cselebi, török utazó útleírásából tudjuk, hogy legalább is 1663-ban, mikor Evlia „körteérés idejében" Pécsett járt, három török fürdő volt Pécs városában.
1.) A Gázi Kászim pasa dsámijának, a mai belvárosi plébániatemplomnak mihrábos oldalától keletre, vagyis az ítélőtábla épületének helyén volt. 1722-es térképvázlaton mutatjuk.
2.) A másik a szigetvári kapun belül Memi pasa dsámija (ferencrendiek temploma) közelében, a Memi pasa fürdője. 1722-es térképvázlaton mutatjuk.
3.) A harmadikról szórói-szóra ezt mondja Evlia: „Ferhád pasa fürdője, noha kellemes és tiszta, annyira még sem látogatják; a szegények fürdője."
De a helyét nem mondja meg. 1722-ben salétromfőzőként is üzemelt egy ideig.
Ferhád Rekonstrukciók:
https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/pdf/Ferhad_Pasa_furdo.pdf
Ferhád az OSM térképen:
https://turistautak.openstreetmap.hu/?zoom=19&lat=46.07693&lon=18.23236&layers=B00TFT
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Irodalom:
- Gerő Győző: Pécs, Memi pasa fürdő. Régészeti Füzetek 31. (1978) 114- 115.
- Gerő Győző: A pécsi Memi pasa fürdő. Műemlékvédelem 31/2 (1987), 109-117
- Szőnyi Ottó: Ferhád pasa fürdője Pécsett. Historia 1 (1928), 32– 42.