Forrás a térképen
Mihály remete-forrás
(Nyugat-Mecsek)
ELHELYEZKEDÉS:
A Szuadó-völgyfelső részén , annak nyugati oldalában, a völgytalphoz közel található forrás.
Megközelíthető a kék kereszt jelzésű turistaútvonalon.
LEÍRÁS:
A földút mentén jelentkezik a forrás vize, melynek hozamai 3-6 liter/perc értékűek.
- A kilépő víz az alsó triász homokkő és aleurit réseiből és hasadékaiból utánpótlódik. Az eredeti forrás merítős volt.
FOGLALÁS:
A forrást Csokonay Sándor foglalta 1955-ben.
ELNEVEZÉS:
Nevét a valamikor ezen a környéken lakó Mihály nevű remetéről kapta.
1974-es és 1980-as Abaligetről szóló könyben Remete-forrásként említik,
de más helyen is nevezik így, lsd. Érdekesség címszónál.
FELÚJÍTÁS:
- 1999-ben a forrás falazatát felépítették, megerősítették, az 5 literes üllepítőt és a csorgó medencét is kitisztították.
- 2013 őszén a forrás teljesen át lett építve, újrafoglalták így kifolyós rendszerűvé vált, és az oldalsó vízereket a központi üllepítőmedencébe vezették.
A teljes felújítását az indokolta, hogy nagyobb csapadékmennyiségek alkalmával a patak vize elöntötte a forrás előterét és feltöltötte hordalékkal. Az évek során a patak fenékszintje is megemelkedett, ami tovább fokozta a forrás előterének iszappal való feltöltődését.
ÉRDEKESSÉG:
- Géber Sándor elmondása alapján, amikor 1958-ban Pécsre érkezett, a Mihály remete-forrás közvetlen közelében egy "Grotta" állt, benne egy kis szoborral.
/A grotta -olasz szó- kicsi barlangot jelent, amit faragatlan kövekből állítottak össze és legtöbbször víz folyt belőle, vagy egy szent szobrát helyezték el a barlangocskában. lsd rajz./
- A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv Éltetőkút-ként említi.
Íme:
"a Jakabhegy és a Vöröshegy közti nyeregtől északnyugatnak fordulva, ki nem jelölt úton érjük el a szép szuadói völgyet. A gerinctől mintegy 600 lépésnyire az út mellett kitűnő vizű kisded forrás az Éltetőkút van."
- Az itt levő erdőt, Mihályremete erdőként említi a Mecsek részletes kalauza.
- Az 1939-es térképen még remete-forrásként szerepel, az 1959-es térképeken még egybe Mihályremete-forrásként, a másikon külön Mihály remete-forrásként, lsd. fotó.
