Forrás a térképen
Melegmányi-forrás
(Közép-Mecsek)
ELHELYEZKEDÉS:
A Meleg-mányi-völgyben, az Anyák-kútja vizéből kivált mésztufa vízesés-sorozat keleti oldalában, a nagy tetarátagát alatt található forrás, a piros kereszt jelzésű turistaút mellett.
JELLEMZÉS:
Kötéssel összerakott foglalással bíró, kis vízhozamú forrás. A vízhozam 1–6 liter/perc értékek között változik. Felirata a kifolyócső felett olvasható.
Vizének utánpótlódása karsztvízből származik.
FOGLALÁS:
Több elképzelés is napvilágot látott évek alatt, egyenlőre pontos dátumunk nincs:
- 1.) A forrást 1961-ben Csokonay Sándor és segítői foglalták (az első vízhozam mérési adataink 1974-ből valók).
- 2.) A Mecsek Egyesület 1942-es évkönyvében a következőket olvashatjuk:
"A munka osztály nagyobb munkát a jövő évben fejthet ki, amikor is a Farkas-völgyben levő "Gégen-kutat" és a "Melegmány forrást" óhajtjuk foglalni.
Előbbi foglalási költségét egyesületünk, utóbbi költségeit a "Kiss József Asztal" fedezi.
- A Mecsek Egyesület 1943-as évkönyvben ezt találjuk:
".... az elmúlt évben anyaghiány miatt elmaradt "Gégen-kút" valamint "Melegmány" forrás foglalása is szerepel Egyesületünk ezévi munkaprogramjában."
A foglalás elkészültéről nincs szó az évkönyv további részében sehol, és az 1944-45-ös évkönyvben sem, 1945-ben az Egyesületet feloszlatták.
--------------------------Ekkor a foglalás még nem valósult meg.
- 3.) Levéltári adatokból kiderült, hogy 1939. május 6. és 12. között Rábay Gyula erdőmester elrendelte a Melegmányi-forrás és vízesés rendbetételét.
8 fő 5 napot dolgozott az elszámolás szerint, hogy ez pontosan mit jelent nem volt részletezve.
- 4.) Valamint 1939. július 31-én szintén Rábay Gyula által jegyzett irat szerint, a Melegmányi-forráshoz asztalok és padok készültek, amit az említett napon ki is vittek.
Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy egy kiépítetlen forrással miért foglalkoznának ennyit?
- 5.) Mostanában került hozzánk egy 1929-es térképvázlat amin Melegmányi-forrásként van feltüntetve, ez is azt igazolhatja, hogy ekkor már kiépített forrás volt.
- 6.) 1928-évi Turisták Lapjában is név szerint említik, és a mésztufa lépcsőről fotót is közlnek: "A vízeséstől kissé feljebb találjuk a patak forrását, a Melegmányi-forrást."
--------------------------Egyenlőre nem tudjuk a pontos időpontot.
IHATÓSÁG: lsd. grafikonon
FELÚJÍTÁS:
- 2003-ban a forrás vize nem a kifolyó csövön lépett a napfényre, hanem mellette, ezért felújításra szorult.
A forrás mögötti (téglából falazott) üllepítő medencét feltárták, a hosszú évek alatt felhalmozódott hordaláktól megtisztították, és a kifolyó csövet is kb. 30 cm-el lejebb kellet tenni a biztos kifolyás érdekében. A forráshoz való egyszerűbb lejutás érdekében lépcsőt is készítettek.
- 2019 márciusában a tábla feliratát újrafestettük, lsd. fotó.
ÉRDEKESSÉG:
- A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi. Íme: " A Kozári vadászházon túl követve a jelzést, eleinte szép erdőben, később letarolt hegyoldalon érjük el a völgyben fekvő melegmányi forrást."
Melegmányi-vízesés leírása: lsd. fotó
- Melegmányi-völgy nevének eredete:
1542-évi összeírásban Melegmált középkori faluként említik, ami itt a völgyben volt állítólag.
1554-ben a vidék is Melegmál-ként szerepel.
Mál/mán/mány = hegyoldalt jelent, Melegmál = meleg hegyoldal (hely).
- Kantavári-völgyből a Melegmányi-forráshoz 1918-ban készült jelzett út, akkor még 25-ös számmal.
