ELHELYEZKEDÉS:
A Jakab-hegyen, a pálos kolostor romjai mellett található kézi -ún. Norton- szivattyús kút, amelynek előterében apró tavacska található (az idősebbek még "rángatós" kútként ismerik, valószínű a működése miatt).
JELLEMZÉS/Geológia:
A kút a (lebegő) talajvíz kiemelését biztosította, amely esetenként a tavacska mederfalán is „gyöngyözhetett”. Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a kút nagyobb szárazságok idején kiszáradhatott.
A pumpás kutat leszerelték, egyrészt a sok rongálás miatt, másrészt a tóból visszafolyó víz ihatatlanná tette a vizét.
ELNEVEZÉS:
- 1822-ben a jakabhegyen lakó erdőőrt leköltöztették Cserkútra a rablóbandák háborgatásai miatt. Ugyanebben az éveben teknővájó oláh cigányokat telepítettek a hegyre.
Itt laktak és a pécsi vásárra hordták áruikat, róluk nevezték el a kutat.
- Meg nem erősített adatok szerint, még 1882-ben is telepítettek cigányokat a Jakabhegyre.
- 1912-ben itt éltek a cigányok egy korabeli beszámoló alapján.
- 1959-ben még megtalálhatók voltak a kunyhók: "A cigánytelep fából, sárból tákolt viskói a gyomverte udvar körül már alig láthatók, a két vadászlak a romtól északra és délre omladozik."
ÉRDEKESSÉG:
- A kútban és a közelében levő tóban az ún. "lebegő talajvíz" jelent meg. A talaj felszínétől számított 60-100 m-es mélységben, a Permi-(250 millió éves)-vörös homokkőben vízzáró réteg (aleurolit) alakult ki, ami megakadályozza a talajvíznek az eltűnését /alsóbb rétegekbe szivárgását/. - Ezért itt 60-100 m mélyen "lebeg" a víz. Mivel az említett záró réteg kb. 5%-os lejtésű északi irányban, ezért a víz egy része egy tavacskában gyűlik össze a kút közelében.
A magas helyzetű talajvíz következménye, hogy a hegy tetején a környezettől eltérő, nagy nedvességigényű fajok borítják az aljnövényzetet.
Ilyen pl. Odvas keltike (Coridalis cava), és Ujjas keltike (Coridalis solida).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Odvas_keltike
- 1935-ben még biztos használatban volt és a kút, kulcsát a -mai kiláto helyén álló- 1890-ben épült erdészházban kelett elkérni. A kolostor romjai között találjuk a Kolostor-kutat (mára be lett temtve), annak a vizét a kolostor tavába vezették, régen az is iható volt.
Lsd. a Kolostor-kút címszónál.
A Kolostor vízellátását Mecsekjáró rekonstrukcióján mutatjuk.
- A jakabhegyen található a "Kövirózsa-tanösvény", a leírás letölthető a DDNP honlapjáról mi, itt is közreadjuk:
https://drive.google.com/file/d/0B5W-5vmXr7PRVjhtNUprS3p2a2s/view?usp=sharing
- A Jakabhegyen rengeteg látnivaló van, a Zsongorkő "kilátót" a Mecsek Egyesület építtette 1892-ben és ez a dátum még manapság is megtalálható a korláton, a készítő: Gianone Sándor volt.
- A Jakbhegyen álló kilátót a Pálos szerzetesek kolostornak kezdték el építeni miután,
- 1934-ben újra Magyarországra telepedtek.
- 1947-ben 7 hold területet kaptak a Jakabhegyen (a Mecsek Egyesület 1000 Ft-ot adományozott a kolostor építéséhez),
- 1949-ben a kápolna elkészült,
- 1950-ben harang került a toronyba, ez év júniusában 18 lakója volt a kolostronak.
- 1950 június 9-én internálták a lakókat, és a rend újboli feloszlatásra került.
- A kolostor kezdemény sokáig romosan állt majd a Mecsekerdő 1985-ben átalakította kilátóvá.
- Az István kilátót (ma már romos) 1892-ben építtette a Mecsek Egyesület. Mostanában került hozzánk az eredeti, 1895-ös állapotot mutató fotó, és egy szintén ez évi Kiss József leírás:
"A Jakabhegyi vadászháztól néhány száz lépésnyire, délnyugati irányban, találjuk a kilátótornyot, melyhez lépcsőzetes följáró vezet. A szilárd kőépítmény, mit erős tölgyfából készült lépcsőzet vesz csigaszerűen körül, széles teraszt hord tetején, melyre fölhatolva egy tábla ötlik szemünkbe a következő fölirattal:
„ Ezen kilátó tornyot a Mecsek
Egyesület kezdeményezésére,
Nagyságos Szeifricz István kormányzó
kanonok úr szíves közbenjárásával
1892-ben építette a pécsi főtisztelendő káptalan."
- A jakabhegyi földsánc keresztmetszeti rekonstrukcióját, a halomsírok felépítését, a földvár részeit, és a kolostor vízellátását is mutatjuk.