ELHELYEZKEDÉS:
A Hidasi-völgybe torkolló S + jelzésen északi irányban, kb.10-15 méterre.
JELLEMZÉS:
A forrás 4 jól elkülöníthető (és számos apró) forrásmezőből áll, melynek érdekes alakja van, lsd. fotó.
Ez a forrás hozza létre a Hidasi-völgyben levő országos hírű Csurgót.
Hidasi-völgyről:
A Hidasi-völgy a Keleti-Mecsek egyik, korábban romantikusnak, ma inkább vadregényesnek mondható völgye.
Iigen kedvelt kirándulóhely a meredek falú, hol keskeny, hol kiszélesedő völgy. A század elején a turistaút a virágokkal meghintett völgy közepén vezetett, a lustán kanyargó patak fölött számos kis fahíddal.
Mostanra a hidaknak nyoma sem maradt, a virágos rét sok helyen inkább már erdő, az ösvény (néhány helyen) a patak menti domboldalra szorult.
Számos forrás található a völgyben a Csurgótól keleti irányban indulva: Hidasi-, Lajos-, Pius-, Wein György-, és egy kicsit magasabban a Betyár-forrás.
Csurgóról:
A Csurgó születését a domboldalról érkező Csobogó-forrás patakjának köszönheti. A patak egy kb. 6 m magas vízesést képez egy folyton növekvő mésztufagáton. Ezen csurog-csepeg le, majd jut el a Hidasi-völgy patakjába. Tavasztól-őszig látványos a mohos kőzeten folydogáló, csepegő víz, télen ámulatba ejtő a jégbe dermedt szépség.
Mésztufa:
A mésztufa (édesvízi mészkő vagy travertino) képződése felszíni karsztjelenség, amely a Mecsekben több helyen is megfigyelhető.
A csapadékból a talajba beszivárgó víz sok szén-dioxidot nyel el a levegőből, így szénsav képződik. Ez a gyenge sav a talajszint alatt a mészkővel érintkezve oldó hatást fejt ki. Ha a víz a felszínre bukkanásakor nagy mennyiségű oldott mészkövet (CaCO3)-at tartalmaz, akkor az olyan helyeken, ahol a folyása felgyorsul, a szén-dioxidot leadja. Ennek következtében a benne oldott mész is kicsapódik és lerakódik a patakmederben és az abba belehullott ágakra, levelekre. Kéregszerű bevonatot képez, ami lassan szilárd, lyukacsos kőzetté áll össze. A mésztufa képződése során látványos gátak, lépcsők, apró tavacskák, zuhogók keletkeznek.