ELHELYEZKEDÉS:
Pécsváradtól északra, a Réka-völgy (1778-ban még Puszta Bánya-Völgy) kezdeténél a mellékvölgyek találkozásában, Réka-kunyhóval szemben, a kék négyzet és a piros kereszt jelzésű turistautak kereszteződésénél található forrás.
JELLEMZÉS:
A forrás falazata mórágyi gránitból van kiépítve, kifolyó csöve előtt kis csorgómedence látható. A forrásvíz a kő padozat alatt folyik a patak felé. A forrás csöve fölött kicsiny fülkében látható a forrás eredeti, vésett, márványból készült táblája.
Stabil, 2–5 liter/perc vízhozammal rendelkezik.
Az 1950-es években "kisházas", merítős forrás volt. lsd. rajz.
Az építmény hátoldalán 1939-es dátum volt látható, ami valószínűleg az első foglalás évét jelenti.
Ezt a tényt megerősítheti az, hogy már korábban 1894-ben is említik, mint forrást, de akkor még név nélkül lsd. lejjebb.
Első általunk ismert név szerinti említése 1939-ben bukkan elő a Mecsek részletes kalauzában.
A márványtáblát Csokonay Sándor véste. Az átépítéskor ezt a táblát építették be a jelenlegi falazatba.
FELÚJÍTÁS:
- Szóbeli közlés alapján tudjuk, hogy 1975-ben átépítette az erdészet, ekkor nyerhette el mai alakját.
- 2009-ben a foglalómedencéjét kitisztították, és a repedt falazatot megjavították.
- 2019 márciusában a forrás tábláját újrafestettük, lsd. fotó.
- 2019 júniusában a patak medrét alaposan kikotorta az erdészet, lsd. fotó
ÉRDEKESSÉG:
- A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
Íme: " A Három Réka-völgybe, hol 3 völgy összeszögellésében egy rendkívül kedves kis zugocska van szép szálerdő árnyas fáitól védve. A csörgedező patakok által átszeldelt pázsit, melyen egy forrás jéghideg vize fakad föl, igen kellemes nyugvó pontot ad az erdei vándoroknak …"
-Az 1895-ben készült Mecsek turistatérkép név nélkül jelöli, lsd, fotó.
Köszönjük Gida Tibinek, hogy a rendelkezésünkre bocsátotta a térképét.
- Az 1926-ban megjelent „Pécs és a Mecsek részletes kalauzában” Kiss József újra említi a forrást, „jóvízű forrás”-ként.
- És az 1939-es évben megjelent „A Mecsek részletes kalauza” már név szerint említi „.. a csinos Rékai-vadászház mellett a jóvízű Etelka-forrás.”